A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés „fedezetelvonó”. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:120. §-a szerint a fedezetelvonó szerződés olyan ügylet, amelyet az adós egy harmadik személlyel (más szóval a „Kedvezményezett”) azért köt meg, hogy a jogosult követelésének a kielégítési alapját elvonja.

Így a fedezetelvonó ügyletnek szükségképpen legalább három szereplője van. Az ügylet kapcsán az első két szereplő a kötelezett és a vele szerződő fél, a harmadik személy pedig az a jogosult, akinek kielégítési alapját részben vagy egészben elvonja, amellyel megvalósítja a vagyonkimentést.

A jogosult kielégítési alapjának elvonása a kötelezett saját vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával valósul meg, de ugyanakkor megvalósulhat a kötelezettet illető követelés, illetve forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásával, vagy elzálogosításával is. Tipikusan ilyen ügyletnek minősül az ajándékozás, az adásvétel vagy a gazdasági társaság részére történő nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása, újabban pedig a bizalmi vagyonkezelésbe adás is.

A fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK-vélemény és a Ptk. alapján a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához törvényi előfeltétel, hogy a kontraktuskötés során a kötelezettel szerződő szerző fél rosszhiszemű legyen, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származzon.

A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához további előfeltétel az is, hogy az adóssal szembeni konkrét követelés már fennálljon, amikor a jogosult kielégítési alapjának elvonására irányuló kontraktust az adós megköti a kedvezményezettel. Amennyiben az adóssal szembeni követelés csak az után merül fel, hogy az adós átruházta vagyontárgyait, úgy abban az esetben nem beszélhetünk fedezetelvonásról.

Fontos megemlíteni, hogy rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha a kedvezményezett tudott arról, hogy a jogosult kielégítési alapjának elvonásában vesz részt. A Ptk. egyes esetekben vélelmezi a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet. Például, ha az adós a hozzátartozójával köt szerződést, ha az adós olyan céggel köt szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt szerződést.

A fedezetelvonó jelleg megállapításának előfeltétele továbbá az is, hogy a szerződés meghiúsítsa a jogosult követelésének kielégítését. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a fedezetelvonó jelleget csak akkor állapítja meg a bíróság, ha az adósnak nincs más olyan vagyona, amelyből a követelést be lehetne hajtani.

Igényünk érvényesítése érdekében tehát fedezetelvonás megállapítása iránt kell pert kezdeményezni az illetékes bíróság előtt a kötelezettel szemben. Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a szerződés fedezetelvonó jellegét, úgy az azt eredményezi, hogy a szerződés a jogosulttal szemben a Ptk. alapján hatálytalan lesz, így a jogosult irányában nem fog kiváltani joghatásokat.

A hatálytalanság azt jelenti, az adóssal szerződő (vagyonszerző) fél köteles tűrni, hogy a jogosult végrehajtást vezessen az általa megszerzett vagyontárgyra, és abból a követelése erejéig kielégítést nyerjen. Ha azonban a szerződő fél időközben a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen továbbadta vagy azt elvesztette, akkor a megszerzett vagyontárgy értékéig saját vagyonával felel a jogosult felé.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.