Kezeskedni kell a céltartalékért, hamarabb, mint gondolná
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégek többségi tulajdonosainak érdemes odafigyelniük a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.
Bizonyára sokak előtt ismert, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) több esetben áttöri a tagok korlátozott felelősségét egy adott társaság tartozásaiért, illetve kötelezettségeiért.
E lehetőségek nagy része elsősorban a felszámolás befejezése után vehető igénybe, ám kevesek által ismert talán az az egyedi szabály, amelyet már a felszámolás kezdetekor alkalmazni lehet. A Csődtv. ugyanis az adós kötelezettségévé teszi, hogy már a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvétele után, a végzés jogerőre emelkedéséig céltartalékot képezzen egyes költségek és kiadások fedezetére.
Eme költségek a felszámolás elrendeléséről szóló határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai, valamint az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal és vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások.
A csődtörvény az adós iratanyagával kapcsolatosan felmerülő lehetséges költségekre konkrét előírást is tartalmaz, e körben a céltartalék nagyságának a becsült költségekkel arányosnak, de legalább 150 ezer forintnak kell lennie.
Ezzel összefüggésben érdemes néhány szót ejteni a céltartalék fogalmáról is.
A céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
A Csődtv. további előírása a mögöttes felelősséghez kapcsolódóan, hogy az előírt tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja készfizető kezesként köteles helytállni.
A mögöttes felelősség további feltétele tehát, hogy az adós cég tagja legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezzen.
A többségi befolyás meghatározása tekintetében a Csődtv. a Ptk.-ra utal vissza. A Ptk. szerinti többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A befolyással rendelkezőnek akkor van egy jogi személyben meghatározó befolyása, ha annak tagja vagy részvényese, és
- a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
- b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a fenti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. Ilyen befolyással az rendelkezik a jogi személyben, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (ez az úgynevezett köztes jogi személy) befolyással bír.
A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor ez utóbbinak a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
További szigorítás, hogy a Csődtv. nem sortartó, hanem készfizető kötelezettséget ró a mulasztó adós többségi befolyással bíró tagjára, így a tagot a sortartás kifogása nem illeti meg, ha az adós ellen felszámolás indult.
A cégek többségi tulajdonosainak érdemes tehát odafigyelniük erre a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek
Céges rendezvények adatkezelési kérdései
Módosult az Infotörvény
Jelentős változások a cégtörvényben
A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba.
Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.