Kezeskedni kell a céltartalékért, hamarabb, mint gondolná

A cégek többségi tulajdonosainak érdemes odafigyelniük a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.

Bizonyára sokak előtt ismert, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) több esetben áttöri a tagok korlátozott felelősségét egy adott társaság tartozásaiért, illetve kötelezettségeiért.

E lehetőségek nagy része elsősorban a felszámolás befejezése után vehető igénybe, ám kevesek által ismert talán az az egyedi szabály, amelyet már a felszámolás kezdetekor alkalmazni lehet. A Csődtv. ugyanis az adós kötelezettségévé teszi, hogy már a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvétele után, a végzés jogerőre emelkedéséig céltartalékot képezzen egyes költségek és kiadások fedezetére.

Eme költségek a felszámolás elrendeléséről szóló határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai, valamint az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal és vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások.

A csődtörvény az adós iratanyagával kapcsolatosan felmerülő lehetséges költségekre konkrét előírást is tartalmaz, e körben a céltartalék nagyságának a becsült költségekkel arányosnak, de legalább 150 ezer forintnak kell lennie.

Ezzel összefüggésben érdemes néhány szót ejteni a céltartalék fogalmáról is.

A céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

A Csődtv. további előírása a mögöttes felelősséghez kapcsolódóan, hogy az előírt tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja készfizető kezesként köteles helytállni.

A mögöttes felelősség további feltétele tehát, hogy az adós cég tagja legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezzen.

A többségi befolyás meghatározása tekintetében a Csődtv. a Ptk.-ra utal vissza. A Ptk. szerinti többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

A befolyással rendelkezőnek akkor van egy jogi személyben meghatározó befolyása, ha annak tagja vagy részvényese, és

  1. a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
  2. b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a fenti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. Ilyen befolyással az rendelkezik a jogi személyben, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (ez az úgynevezett köztes jogi személy) befolyással bír.

A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor ez utóbbinak a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

További szigorítás, hogy a Csődtv. nem sortartó, hanem készfizető kötelezettséget ró a mulasztó adós többségi befolyással bíró tagjára, így a tagot a sortartás kifogása nem illeti meg, ha az adós ellen felszámolás indult.

A cégek többségi tulajdonosainak érdemes tehát odafigyelniük erre a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Módosult az Infotörvény
2018. július 26.

Módosult az Infotörvény

Az adatvédelemmel foglalkozó szakembereket felüdülésként érte a felismerés, hogy az Országgyűlés napirendre vette az Info tv. immáron érdemi módosítását is és megismerhetővé váltak a GDPR végrehajtási rendelkezéseinek szánt új szabályok.

Jelentős változások a cégtörvényben
2018. július 2.

A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba. 

Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
2018. június 27.

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.