Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. június 27.
Címkék: , , , , ,
Rovat:

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.


A törvényjavaslat hivatalos indokolása világosan rögzíti, hogy a normaszöveg kiegészítése az adatvédelmi hatóság jogalkalmazási gyakorlatát kívánja orientálni, és a GDPR mindenki által ismert és rettegett közigazgatási bírságtételeinek alkalmazását a magyar jogalkotó elsősorban a multinacionális gazdasági társaságok jogsértéseinek szankciójaként tartja indokoltnak.

Az enyhítéssel érintett adatkezelők és adatfeldolgozók körében a hivatkozott törvényjavaslat – némiképp érhető módon – egy meghosszabbított felkészülési időszakként vagy a GDPR szabályainak alkalmazása alóli átmeneti mentesülésként csapódott le.

Ez a fajta szemlélet ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy az adatvédelmi jogszabályok nem a hatóság, hanem az adatkezeléssel érintett személyek jogainak védelmezése céljából születtek meg. Ennek megfelelően a jogsértéssel érintett személyeknek abban az esetben is fennáll a lehetősége az adatkezelővel szembeni polgári jogi igényérvényesítésre, amennyiben a jogsértés tárgyában lefolytatott adatvédelmi hatósági eljárás eredményeképp az adatkezelő csupán figyelmeztetésben részesült.

Az érintettek kártérítéshez való jogára vonatkozólag a GDPR 82. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy minden olyan személy, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult.

A magyar adatvédelmi jogszabályokban korántsem új keletűek a hivatkozott rendeleti előírásokhoz kapcsolódó részletszabályok: Egyrészt a Ptk. a nevesített személyiségi jogok körében rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, amelynek megsértéséért sérelemdíj iránti igény támasztható.

Másrészt az Infotv. 23. §-a határozza meg az adatvédelmi jogsértéssel összefüggő kártérítési vagy sérelemdíj iránti igény érvényesítésének kereteit:

23. § (1) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

(2) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.

(4) Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Az adatvédelmi jogsértéssel összefüggő polgári jogi felelősség alól tehát a KKV-k sem rendelkeznek ”alanyi jogi” mentességgel, sőt könnyen előfordulhat, hogy a jogsértés tényét megállapító, de a bírság kiszabását mellőző adatvédelmi hatósági határozat alapozza meg az érintett eredményes igényérvényesítésének lehetőségét. Maga az Infotv. fent hivatkozott módosítási javaslata is rögzíti, hogy a jogsértés orvoslása iránt intézkedhet a hatóság az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével.

Természetesen a jogsértés tényének hatósági megállapítása önmagában sem a kártérítés, sem a sérelemdíj megfizetése iránt kezdeményezett perben nem lesz elegendő az eredményes igényérvényesítéshez. A kártérítési igény kapcsán talán nem szükséges hangsúlyozni, de a sérelemdíj iránti igényekkel összefüggésben gyakori félreértés, hogy a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

Miként azt a BH 2016.9.241 szám alatti eseti döntésében a Kúria is rögzítette, a személyiségi jogában megsértett személynek meg kell jelölnie azt a konkrét nem vagyoni sérelmet, amely a jogsértéssel összefüggésben érte. Amennyiben a bíróság az eset körülményei alapján arra a következtetésre jut, hogy az érintettet nem érte olyan súlyos hátrány, amely sérelemdíj alkalmazását indokolná, a jogsértés tényétől függetlenül is dönthet sérelemdíj iránti igény elutasítása mellett.

A cikk szerzője dr. Szabó Andrea partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.