A fegyveres szerv állománya tagjának kinevezéstől eltérő szolgálatteljesítése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény lehetőséget ad a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása alkotmányos joga korlátozására, az állomány tagjának a tartózkodási helyéről való berendelésére, és rendvédelmi érdekből lehetővé teszi, hogy az állomány tagja a rendvédelmi szerven kívül történő teljesítésére is sor kerüljön.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2015. július 1-jétől váltotta fel a korábbi, 1993-ban megalkotott régi Hszt-t. A hivatásos állomány tagjai nem egyszerűen munkát végeznek, hanem szolgálatot látnak el. A szolgálati jogviszony lényegét az új törvény szerint is az alapjogok korlátozása melletti, élet és testi épség kockáztatásával járó, szigorú függelmi rendben teljesítendő feladatok adják, melyeket önkéntes vállalás alapján, élethivatásszerűen látnak el az állomány tagjai. Ez az alapelv tükröződik a cikkünk témáját adó, a kinevezéstől eltérő szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályozásban is. A Hszt. 19. §-a ugyanis lehetőséget ad a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása alkotmányos joga korlátozására, az állomány tagjának a tartózkodási helyéről való berendelésére. Az 51. § pedig kormányzati, rendvédelmi érdekből lehetővé teszi, hogy az állomány tagja a rendvédelmi szerven kívül történő teljesítésére is sor kerüljön. Jellemző továbbá, hogy a hivatásos állomány tagjának munkaköre az állománytáblázatban rendszeresített ún. szolgálati beosztás, amelynek elnevezése is utal egyoldalú megváltoztathatóságára (Hszt. 2. § 25. pont).

A munkajogi áthelyezés, kirendelés, kiküldetés fogalma a munkaszerződésben rögzített feltételektől való, munkáltató egyoldalú döntésén alapuló, ideiglenes eltérést jelenti, melyre csak – elsősorban időbeli – korlátok között kerülhet sor. Azonos, illetve hasonló tartalmú jogintézményeket ismer a Hszt. is, amelynek szabályai azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egymondatos, keretjellegű szabályozásához képest bonyolultabbak és részletesebbek.

Munkaügyi Iratminták
A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek. Munkaügyi iratminták – Közszolgálat >> Munkaügyi iratminták – Közalkalmazottak >>

Az Mt-hez hasonlóan a Hszt. is azon az elvi alapon áll, hogy ahol nem ütközik a szolgálati érdekkel, a szolgálatteljesítés feltételeinek módosítására az állomány tagjának beleegyezésével kerüljön sor. Ám természetesen a szolgálati jellegből az is következik, hogy a feltételrendszer egyoldalú alakításának joga szélesebb körben illeti meg a rendvédelmi szervet, mint az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatót. Bizonyos esetekben ez a jog egyben kötelezettséget is jelent, amikor eltérést nem engedő törvényi szabály írja elő például a szolgálati beosztás megváltoztatását.

A változások a szolgálatteljesítés következő aspektusait érinthetik: az ellátandó feladatokat, a szolgálatteljesítés helyét, és az utasítást adó személyét. Bizonyos esetekben egy intézkedés folytán több körülmény változására is sor kerülhet. A változások lehetnek állandó vagy ideiglenes jellegűek.

A feladatok változása: a más szolgálati beosztásba helyezés, a helyettesítés és a célfeladat-ellátás

Az állomány tagjainak feladatait szolgálati beosztásuk határozza meg. A szolgálati beosztás véglegesen, vagy – fegyelmi fenyítés esetén – átmenetileg módosulhat, mégpedig magasabb vagy alacsonyabb, illetve azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel. A törvény a vezetői beosztásba történő kinevezést és a vezetői kinevezés visszavonását külön tárgyalja [Hszt. 52. § (2) bekezdés a) pont]. A feladatok átmeneti módosulását jelenti továbbá a helyettesítésre szóló megbízás (Hszt. 71-72. §), valamint a célfeladat ellátása is (Hszt. 72. §). Az átmeneti időre szóló feladatváltoztatás esetei az Mt. szerinti, más munkakörbe való átirányításhoz hasonlíthatóak.

Míg a szervezeti egységen belül, azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, addig a magasabb szolgálati beosztásba való helyezés csak beleegyezéssel történhet; ez utóbbi szabályt a vezetői beosztásra is alkalmazni kell [Hszt. 53. §].

Az alacsonyabb beosztásba helyezés bizonyos esetekben kötelező, mégpedig, ha az állomány tagja – minősítése alapján – az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult, illetve, ha vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak [Hszt. 56. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben az állomány tagja beleegyezését nem kell kikérni; a fegyveres szerv a törvényhez annyiban kötve van, hogy e jogkövetkezményt alkalmaznia kell, annyiban azonban szabad mérlegelése érvényesül, hogy meghatározhatja, mely – az érintett képzettségének, végzettségének, egészségi állapotának megfelelő – beosztást jelöli ki az állomány tagja számára. Ha az alacsonyabb beosztásba való helyezés oka a nem megfelelő minősítés, akkor elsődlegesen a szervezeten belüli üres, átmenetileg be nem töltött beosztásba kell helyezni az érintettet; ha ilyen nincs, akkor a szolgálatteljesítési hely megváltozásával kell számára más, ilyen beosztást keresni. Fegyelmi fenyítés esetén más szolgálatteljesítési hely nem jelölhető ki; ha a szervezeten belül nincs más megfelelő beosztás, akkor az érintett saját beosztásában marad, de a besorolási kategóriáját egyel alacsonyabbra kell minősíteni és az illetményét is csökkenteni kell. Vezető fenyítése esetén tilos a vezetőt az általa vezetett szervezeti helyen más beosztásba helyezni, hiszen ez felborítaná a szigorú függelmi rendet, másfelől a fenyítés célját is veszélyeztethetné [Hszt. 189. § (1) bekezdés].

A törvény a kötelező eseteken túl meghatározza, mikor kerülhet sor mérlegelés alapján – az érintett beleegyezésével vagy anélkül – az alacsonyabb beosztásba helyezésre. A szabályozás a fegyveres szerv mérlegelési jogát azáltal szorítja korlátok közé, hogy egyéb esetekben ilyen döntést nem hozhat. A nem kötelező esetek közé tartozik, ha az alacsonyabb beosztásba helyezést az állomány tagja kérte, illetve amikor ezt vezetői beosztás megszűnése indokolja. A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése ugyanis azonnali hatállyal, indokolás nélkül bármikor visszavonható vagy arról az érintett 30 napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat [Hszt. 59. § (1) bekezdés].

Az állomány tagjának beleegyezése lényegében a felajánlott beosztás elfogadását jelenti. Erre akkor kerülhet sor, ha az érintett szolgálati beosztása – létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt – megszűnt; ha nemzetbiztonsági ellenőrzés, majd azt követően a megfelelő életvitel ellenőrzése lefolytatása alapján megállapítást nyert, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött beosztást az érintett ugyan nem láthatja el, de más beosztást igen; illetve, ha a vezetői beosztását visszavonják, vagy arról a vezető lemond [Hszt. 55. és 59. §]. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben az állomány tagját más szervezeti egységhez úgy helyezik át, hogy ez beosztása szintjének megváltozásával is jár, szintén ki kell kérni a beleegyezését [Hszt. 57. § (4) bekezdés]. Fontos, hogy vezetői megbízás megszűnése esetén nem lehet a visszavonással vagy lemondással érintettnél magasabb besorolású vezetői beosztást felajánlani; nem vezetői beosztás felajánlása esetén pedig ez nem eshet a „C” besorolási kategóriánál alacsonyabba. A törvény részletesen meghatározza a beleegyezés kikérésének eljárását: a fegyveres szerv a feltételeknek megfelelő alacsonyabb beosztást az érintett számára felajánlja; az érintettnek erre nézve 5 munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia; ha e határidőt elmulasztja, akkor ezt elutasításnak kell tekinteni. Ilyen esetben az állomány tagját vagy rendelkezési állományba kell helyezni (más megfelelő beosztásba helyezés érdekében), vagy pedig szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Azt, hogy a két megoldás közül melyiket választják, a szolgálati érdek dönti el.

A hivatásos állomány arra alkalmas tagja továbbá átmenetileg megbízható ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás ellátásában tartósan (30 napot meghaladóan) akadályozott személy helyettesítésével, vagy a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör többletfeladatként történő ellátásával is [Hszt. 71. § (1) bekezdés]. Ez a helyettesítés jogintézménye. A helyettesítés elrendeléséhez csak akkor kell az érintett beleegyezését kérni, ha az nem valamely részfeladatkör, hanem teljes szolgálati beosztás ellátását célozza, és időtartama az egy hónapot meghaladja. Egy évnél hosszabb időre a teljes szolgálati beosztásra irányuló helyettesítés nem rendelhető el.

Az érintett a helyettesítésből eredő feladatokat elláthatja mind eredeti szolgálati beosztása mellett, mind ahelyett – az előbbi esetben a többletszolgálatért többletdíjazásra jogosult (az illetményalap 50-100 % -a között), az utóbbi esetben a másik beosztáshoz tartozó illetmény jár, de legalább saját illetménye. Sajátos megoldás, hogy akkor is történhet díjfizetés, ha a helyettesítést olyan vezető látja el, aki saját szolgálati elöljáróját helyettesíti (ún. szervezetszerű helyettes); erre az egybefüggő három hónapot meghaladó idejű helyettesítés esetén kerül sor.

Használja a Bérszámfejtés Navigátort!
Közel 60 adójogi, társadalombiztosítási és munkajogi alapfogalom naprakész magyarázatát teszi elérhetővé, folyamatábraként feldolgozva. Az ábrákból egy kattintással elérhetőek a kapcsolódó kommentárok, iratminták. Rendelje meg most >>

Itt kell megemlíteni az ún. ideiglenes átrendelést (Hszt. 61. §) is, amely lényege szerint a helyettesítésnek felel meg, azzal a különbséggel, hogy legfeljebb 30 napig tarthat és plusz idejére díjazás nem jár.

Végül sajátos esete a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásának, ha az állomány tagja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 154. § (2) bekezdése szerinti célfeladat ellátásában közreműködik. Ez nem jelenti azt, hogy az érintett szolgálati beosztása vagy szolgálatteljesítési helye változna, mindössze többletfeladatot végez. A célfeladatot olyan „rendkívüli, célhoz köthető feladatként” definiálja a Kttv., „amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja”, s amelyért céljuttatás (tulajdonképpen prémium) jár. A Hszt. 72. §-a kimondja, hogy ilyen esetben az állományának tagja is a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint jogosult a célfeladat eredményes végrehajtásáért járó céljuttatásra.

A szolgálatteljesítési hely változása: az áthelyezés, átrendelés, vezénylés és kiküldetés

A munkajogi szabályok szerinti kiküldetésnek (a más munkavégzési helyen történő munkavégzésnek), és kirendelésnek (más munkáltatónál történő munkavégzésnek) az eseteit fedik le a Hszt. azon szabályai, amelyek az áthelyezésről, vezénylésről és átrendelésről szólnak. Ezek természetesen párosulhatnak a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok megváltozásával is, de nem feltétlenül.

A Hszt. 57. §-a szerinti áthelyezés a más szolgálati helyre való végleges átkerülést jelenti. A szolgálati hely megkülönböztetendő a szolgálatteljesítési helytől; az előbbi az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik, az utóbbi pedig ennek a szervezeti egységének a székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület (lehetséges változó szolgálatteljesítési hely megállapítása is) [Hszt. 2. § 28. és 31. pont]. Az utóbbinak megfelelő általános munkajogi fogalom a munkavégzési hely. A Hszt. 57. §-a szerinti áthelyezést meg kell különböztetni a Hszt 96-98. §-ában foglalt, más rendvédelmi szervhez, a Magyar Honvédséghez történő, illetve a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéstől. Ez az utóbbi áthelyezés ugyanis megszünteti a rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati jogviszonyt, míg a szerven belüli áthelyezéskor erről nincs szó.

A szerven belüli áthelyezés történhet az érintett kérelmére vagy beleegyezésével; enélkül, egyoldalú utasításra pedig akkor, ha a szervezeti egység megváltozása egyúttal nem jár a szolgálatteljesítési hely megváltozásával, vagy legfeljebb napi másfél ( 10 éven aluli gyermek nevelése esetén egy) óra utazási időt tesz szükségessé. Az áthelyezéshez nem kell az átadó állományilletékes parancsnok beleegyezése sem; hatásköre csak arra terjed ki, hogy az érintettet szolgálati érdekből legfeljebb 4 hónapra visszatartsa. Ez a jog sem illeti meg azonban akkor, ha az áthelyezés oka, hogy az érintett pályázat útján nyerte el az áthelyezését indokoló szolgálati beosztást [Hszt. 57. §].

A vezénylés – és ennek sajátos esete, az átrendelés – az áthelyezéstől abban különbözik, hogy ideiglenes jellegű. Az állomány tagja átvezényelhető más szervhez, az adott rendvédelmi szervet irányító miniszter (pl. belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter) által vezetett minisztériumba vagy annak irányítása alá tartozó szervhez, az ügyészi szervezethez, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE), és külföldre. A más szervhez vezénylés kapcsán azokat a szerveket, amelyeknél szolgálati feladatteljesítésre kerülhet sor, a Hszt. 51. § (3) bekezdése sorolja fel. Ide tartozik mindennemű közigazgatási vagy államigazgatási szerv, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Magyar Honvédség, bármely állami fenntartású felsőoktatási intézmény, tudományos intézmény, rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv, egészségügyi intézmény, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, valamint a rendészeti adatfeldolgozást végző szerv. Az átrendelés pedig a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez (bármely helységbe) történő vezénylést jelenti.

A vezénylésre kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből kerül sor, célja mindig meghatározott munkakör vagy feladat ellátása, ami lehet szolgálati beosztás, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői munkakör, oktatói, nevelői munkakör stb. A külföldre, béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre vezénylésre csak nemzetközi szervezetek (ENSZ) által kiírt pályázat elnyerése esetén, nemzetközi kötelezettségvállaláson (NATO) alapuló külföldi misszió esetén önkéntes jelentkezés alapján, az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként és gyakornokként, illetőleg Magyarország egyéb nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátása céljából kerülhet sor [Kttv. 62. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés, 69. § (1) bekezdés]. Mindebből látható, hogy a vezénylést gyakran kíséri a szolgálati beosztáshoz kötődő feladatok megváltozása is.

A vezényléshez az érintett beleegyezése, külföldi misszió esetén önkéntes jelentkezése vagy pályázaton indulása szükséges [Hszt. 62. § (1) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, 68. § (1) bekezdés, 59. § (1) bekezdés].

A vezénylés időtartamát különféle módokon határozza meg a törvény. A más szervhez való vezénylés legfeljebb 5 évre szólhat, az ügyészséghez a meghatározott feladat ellátása által igényelt, felső határ nélküli, határozott időre szóló vezénylésre kerülhet sor, a minisztériumhoz és minisztériumi irányítás aló tartozó szervhez, illetőleg az NKE-re történő vezénylés viszont akár határozatlan ideig is tarthat [Kttv. 62. § (2) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, 67. § (1) bekezdés, 68. § (1) bekezdés]. A külföldre történő vezénylés időtartama legfeljebb 3 év lehet, amely egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható [Hszt. 69. § (1) bekezdés].

Vezénylés esetén – a kirendeléshez hasonlóan – az utasításadási, illetőleg a munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói jogok általában a fogadó szerv jogkörgyakorlóját illetik meg; a részleteket a törvény külön szabályozza, beleértve az érintettet megillető díjazás kérdését is.

Az átrendelést, illetőleg az ideiglenes átrendelést (Hszt. 60-61. §) a törvény indokolása, mint a vezénylés sajátos, külön nevesített eseteit határozza meg. Az állomány tagja – szolgálati érdekből, beleegyezése nélkül – a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető. Átrendeléssel történik a rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű képzése is. Az ún. ideiglenes átrendelés pedig a szervezeti egységen belüli más szolgálati feladatok ellátását jelenti, a saját feladatok helyett (ez lényegében a helyettesítésnek felel meg, azzal a különbséggel, hogy az érintettet díjazás nem illeti meg).

Az átrendelés – szemben az ideiglenes átrendeléssel – nem érinti az állomány tagjának szolgálati beosztását, vagyis feladatait. Az átrendelés időtartama korlátozott: naptári évenként valamennyi átrendelés együttes időtartama a 4 hónapot nem haladhatja meg, és ha egy évben az átrendelések ideje ezt elérte, a következő 6 hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor. Az ideiglenes átrendelésre pedig egy naptári éven belül összesen csak 30 munkanap időtartamban (rész-szolgálatteljesítési időben való foglalkoztatás esetén ennek időarányos részében) kerülhet sor.

Végezetül említést kell tenni a belföldi, illetőleg külföldi szolgálati kiküldetésről (Hszt. 2. § 8. és 14. pont). Ez az állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül, illetőleg Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése. A kiküldetés a vezényléstől abban különbözik, hogy az érintett ennek ideje alatt mindvégig állományilletékes parancsnokától kapja az utasításokat, és szolgálati beosztása, az abból eredő feladatai sem változnak.

---