Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk előző heti írásában a dolgozók kamerával történő megfigyeléséről volt szó; most az internet-, e-mail- és telefonhasználat ellenőrzési jogát tárjuk fel.
Manapság már valamennyi munkahelyen szükség van az internet és az e-mail használatára, amelyek a munkavégzés elengedhetetlen kellékei. Azonban a legtöbb dolgozó nemcsak munkahelyi célra használja azokat, amikor magánlevelezéseket folytat, vagy különböző weboldalakat keres fel, például vásárlás, zenehallgatás vagy egyéb ügyek intézése céljából. Így fontos annak szabályozása, hogy a munkáltató ezekben az esetekben hogyan és milyen keretek között ellenőrizheti a magánszférát. Van- e egyáltalán ehhez joga, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Arra is fontos választ kapnunk, hogy a dolgozók ezekben az esetekben milyen jogokkal rendelkeznek.
Alkalmazandó jogszabályok
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) védi a személyiségi jogokat, amikor kimondja, hogy „A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.” Ez jó kiindulási alapot teremet, azonban mivel csak általánosságban fogalmaz, így szükség van az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szabályaira is, a keretek kitöltéséhez. A közösségi jogi keretek is alapvetően meghatározóak, hiszen a tagállamok nem alkothatnak a személyes adatok kezelésének megengedhetőségére vonatkozóan új elveket, és további követelményeket sem írhatnak elő.
Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10. |
|---|
|
Többet adjunk, vagy kevesebbet? |
A munkáltató korlátozhatja a hozzáférést
A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy szabályozza az internet- és e-mail-használatot, azaz megteheti, hogy kizárólag munkahelyi célra engedi alkalmazni azokat. Ezt követően a munkáltatónak joga van bármikor ellenőrizni a dolgozókat, hogy betartották- e a tiltásra vonatkozó szabályokat. Ilyenkor a magáncélból megnyitott honlapokba is betekinthet, ugyanis amennyiben a tájékoztatás ellenére a munkavállaló magáncélú oldalakat is megnyit, akkor a honlap letöltésével már hozzájárulását is adja az adatok kezeléséhez.
Fontos tudni, hogy az ellenőrzésre vonatkozóan a munkavállalót írásban tájékoztatni kell, amelynek később igazolhatónak kell lennie. A tájékoztatásnak minden részletszabályra ki kell terjednie, így az Info tv. szabályainak megfelelően a következőkről is tájékoztatni kell:
az adatkezelés célja
az adatkezelés időtartama
az adatok megismerésére jogosult személyek
Az e-mailek is ellenőrizhetőek
Ugyanez a helyzet a céges e-mailekkel is, mivel ha a tájékoztatás megtörtént, amelyben a munkáltató részletesen meghatározta azokat a címeket, ahonnan e-mail fogadható vagy küldhető, és a levelezőrendszer magáncélú használatát megtiltotta, akkor ezt követően a dolgozó teljes levelezése ellenőrizhetővé válik. Azonban ebben az esetben vigyázni kell, ugyanis nem csak a dolgozó személyes adatai juthatnak a munkáltató tudomására, hanem munkaviszonyban nem álló harmadik személyeké is, amelyre azonban már nem jogosult.
A hozzájárulást be kell szerezni
Az írásbeli tájékoztatás nem elegendő munkáltatói oldalról, ha csak bizonyos oldalak (ezek általában a közösségi oldalak szoktak lenni) látogatását tiltja le, illetve ha teret enged a szabad internet használatnak. A munkáltatónak ebben az esetben a tájékoztatás mellett hozzájárulást is kell kérnie a dolgozótól ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizhessen.
A hozzájárulás csak akkor elfogadható, ha a dolgozó akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása megfelelő tájékoztatáson alapul, és félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez.
Amint ezt a munkáltató beszerezte, már indulhat is az ellenőrzés, a tudomására jutott személyes adatokat pedig szabályosan kezelheti. Azonban fontos tudni, hogy ilyen ellenőrzések alkalmával a dolgozónak joga van jelen lenni, erre a munkáltatónak kell felhívnia figyelmét.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
A telefonhívások sem maradhatnak titokban
A telefonálásra gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az elektronikus levelezésre. Azaz ha a munkáltató megtiltotta a munkahelyi telefon magáncélra történő használata, akkor nem kell beszerezni a dolgozó hozzájárulását az ellenőrzés alkalmával. Azonban ha a munkáltató részéről ilyen tiltás írásban nem érkezett, akkor csak a dolgozó hozzájárulásával ellenőrizhetőek a hívások. Azonban azt tudni kell, hogy a magáncélból hívott felek neve és telefonszáma is személyes adatnak minősül, ennek megismeréséhez és kezeléséhez pedig a dolgozó hozzájárulása nem elegendő.
Munkáltatói oldalról lehetőség van arra is, hogy amennyiben a dolgozó túlszámlázást okoz, az a munkabéréből levonásra kerüljön. A továbbszámlázáshoz szintén szükség van a fentiekben írt hozzájárulásra, hiszen így kikerülhetetlen, hogy a személyes adatok a munkáltató tudomására jussanak. A hozzájárulás beszerzése nélkül bármilyen többletköltséget csak peres úton, a kárigény előterjesztésével lehet érvényesíteni.
