Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A teljes munkaidőben dolgozók 66 százalékát a versenyszféra alkalmazta 2014-ben. A legtöbben a feldolgozóipar különféle alágazataiban kaptak munkát, míg a második legnagyobb foglalkoztató az egészségügy volt. Az InfoTandem heti infografikája.
Nyolc olyan ágazat volt Magyarországon 2014-ben, ahol több mint 100 ezren dolgoztak – legalább is ami a minimum 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények alkalmazottait illeti. E körben az összesített létszám 2 millió 823 ezer fő volt az elmúlt évben, ami 4,6 százalékos bővülésnek felel meg. Ezen belül 66 százaléknak, 1 millió 867 ezer embernek volt állása a versenyszektorban, 854 ezren pedig a költségvetési intézményeknél kapták a fizetésüket. Utóbbi szám a közfoglalkoztatottakkal együtt értendő; nélkülük 695 ezer főt tett ki az állomány a 2014. január–decemberi időszakban.
Az ágazatok közül a legmagasabb, 600 ezret is meghaladó létszámot a feldolgozóipar jegyezte. Ez azonban két szempontból is csalóka. Egyrészt, ha egy szinttel feljebb lépnénk, akkor a 699 ezer főnek munkát adó – s a feldolgozóipart is magában foglaló – ipar kerülne az élre, másrészt a feldolgozóipar maga is egy roppant sokszínű szektor, s számos alágazata közül egyik sem érte el a hatszámjegyű létszámot. E szintet még leginkább az élelmiszeripar közelítette meg, 97 ezer fővel, s viszonylag sokan – 87 ezren – dolgoztak a járműgyártásban is. A fizetési rangsorokban élen álló kőolajfeldolgozás cégei mindössze 6 ezer, míg például a textilipar 42 ezer, a gépgyártás pedig 57 ezer embernek adott munkát.
Ami az iparon túli szférákat illeti, az egészségügy és a kereskedelem vezetik a sort, ahol a létszám a 330–340 ezres sávba esik, de például az építőipar 5 fősnél nagyobb cégeihez már csak 110 ezren sorolódnak. A mezőgazdasági társaságoknál 78 ezer, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szereplőinél 81 ezer főt jeleznek a Központi Statisztikai Hivatal összesítései.
Az ágazati létszámok az elmúlt évben zömmel emelkedtek; a nagyobbak közül az egészségügy és szociális ellátás 15,9 százalékos bővülése ugrik ki. A pénzügyi, biztosítási tevékenység – ahol 63 ezren voltak alkalmazásban – azon kevés ágazatok közé tartozik, ahol valamelyest apadt az állomány.
Költségvetési Expo
|
||||||||
|
A bő 2,8 milliónyi alkalmazott 54,2 százaléka, azaz 1,5 millió ember fizikai foglalkozásúként kereste a kenyerét; létszámuk 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az 1,3 milliónyi szellemi foglalkozásúnál eközben 3,3 százalékos bővülést regisztráltak. A versenyszférában a fizikaiak 76 százaléka, míg a szellemiek 54 százaléka dolgozott.
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!