A generatív mesterséges intelligencia fokozza a versenyt a nagy és közepes méretű irodák között


Dilworth Paxson a Lawrence McMichael Ügyvédi Iroda vezetője úgy vélte, a technológia kiegyenlíti a versenyfeltételeket a közepes és nagy irodák között. Végső soron csökkenni fog a tevékenység végzéséhez szükséges munkavállalók száma és az ügyvédi díjakban is csökkenés várható.

1. Az aktuális állapot

  • A közeljövőben a generatív mesterséges intelligencia várhatóan fokozza a versenyt a közepes és nagy ügyvédi irodák között.
  • A mesterséges intelligencia jogi munkafolyamatokba való integrálása várhatóan csökkenti az szolgáltatás árait, és visszaszorítja a számlázható munkaidő-modellt.
  • Az ügyvédi irodáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a generatív mesterséges intelligencia különböző gyakorlati csoportokra és iparágakra eltérő módon hat. A

A generatív mesterséges intelligencia programok nem zárják ki a kis vagy közepes méretű ügyvédi irodákat, a jogi piacon való versenyzésből; Valójában az ügyvédi irodák vezetői és tanácsadói a verseny hosszú távú növekedését várják a közepes méretű irodáktól, mivel azok felismerik az új technológiába való befektetés jelentőségét.

Gina Rubel, a Furia Rubel kommunikációs cég alapítója különböző méretű ügyvédi irodákkal dolgozik, de nem számít arra, hogy a kisebb szereplők hátrányba kerüljenek, mivel ezeknek az új eszközöknek a használata széles körben el fog terjedni. Arra számít, hogy „amikor az irodák elfogadnak és kidolgoznak egy tervet, és azt a hatékonyság és a nagyobb profit elérése érdekében végrehajtják, összességében versenyképesebbek lesznek”. Rubel is egyetértett Paxson azon gondolatával, hogy a mesterséges intelligencia fokozza a versenyt, mert segít „kiegyenlíteni a versenyfeltételeket a középméretű és a nagyobb irodák között”.

„Úgy gondolom, hogy [a technológia] hatékonyabbá fogja tenni a munkánkat” – mondta, és azt állította, hogy a megnövekedett hatékonyság a jogi költségek csökkenése révén válik majd léthatóvá az ügyfelek számára. „Végső soron csökkenti azoknak az embereknek a számát, akik részt vesznek a munkafolyamatokban” – magyarázta McMichael. „Nem kell ugyanannyi ember ahhoz, hogy elvégezzük ugyanazokat a feladatokat… [ami] csökkenti a [nyújtott] jogi szolgáltatások költségeit.” Rubel azonban kételkedett abban, hogy a verseny növekedése minden irodára egységes hat majd, vagy akár a generatív mesterségesintelligencia-integráció általános hatásai egységesen érvényesülnek majd. „Nincs kétségem afelől, hogy [a technológia] hatással lesz a versenyre” – mondta. „Bizonyos iparágakban gyorsabban fogja befolyásolni a versenyt, mint másokban… Úgy gondolom, hogy vannak olyan iparágak, amelyekre nem lesz hasonló hatással.” „Általánosítjuk az ipart: a [generatív mesterségesintelligencia] segíthet vagy nem segíti a védőknek vagy egy kiemelkedő tudást felhalmozó praxisoknak” – tette hozzá Rubel. „[Ez] az iroda típusától és az ügyfél személyétől, az ügyfél típusától, az iparágtól és az iparág igényeitől függ.”

2. Árképzésre gyakorolt hatások

Ami azonban a versenyképes árképzést illeti, McMichael a peres eljárást említette, mint olyan területet, ahol „az ügyfelek érzékenyebbek a díjszabásra” hozzátéve, hogy a közepes méretű irodák már most is versenyképesek az árak tekintetében. „Mivel a gépek használata csökkenti a költségeket, nincs szükség akkora szervezetre, hogy ugyanannyi szolgáltatást nyújtson” – mondta. „A méretarány előnyei egyre korlátozottabbak.”

Ralph Baxter, az Orrick Herrington & Sutcliffe Ügyvédi Iroda korábbi elnöke és vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a költségek csökkenni fognak mind az ügyvéd, mind az ügyfél számára, hozzátéve, hogy „az AI megváltoztatja, hogy egy ügyvéd mennyi munkát tud elvégezni egy adott időszakban, és ezáltal csökkenti az ügyvédi költségeket.” „A folyamatok automatizálásával az ügyvéd több embert tud majd kiszolgálni” – magyarázta. „ Jelenleg a kiszolgált ügyfelek számával kell osztani a megtermelt eredményt. A költségek azonban csökkenni fognak.” Ennek ellenére Baxternek figyelmeztetett, hogy bár a generatív mesterséges intelligencia nem drága, és hosszú távon megvan a költségcsökkentés lehetősége, a technológia integrálásával kapcsolatos változások költségekkel járnak. „Ez drága, mert befektetéseket igényel” – magyarázta, leírva, hogy az ügyvédi irodáknak időt, erőfeszítést és pénzt kell fektetniük a munkába, miközben a generatív mesterséges intelligencia jogi munkafolyamatokba való sikeres integrálásához szükséges változtatásokra van szükség.

Arra azonban számít, hogy „a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását segíteni fogják a piacon lévő szállítók, akik elárasztják a piacot, és megoldásokat kínálnak az ügyvédeknek”. „Az ügyvédi iroda minden eleme befeketést igényel” – tette hozzá Baxter. „[Ez] egy újabb lehetőség, hogy befektessünk a jövőbeli bevétel növelése érdekében.”

3. Változások az ügyvédi munkadíjban

Baxter szerint az ügyvédi díjak kiszámítását is megváltoztatja, ha a generatív mesterséges intelligencia hatásai a vártnál magasabbnak bizonyulnak, és a nagyobb irodák vonakodnak attól, hogy felborítsák a számukra pénzügyileg előnyös rendszert. „A [díjakat] nem munkaórban, hanem valamilyen más alapon számítják majd” – jósolta.

A generatív mesterséges intelligencia ugyanis nem teszi lehetővé a jelenlegi órádíj alapú számlázást.

Ryan Lockman, a philadelphiai Horn Williamson Ügyvédi Iroda vezető partnere szerint

„ha óraalapú számlázásnál maradunk, [a technológia] elméletileg felgyorsítja a munkafolyamatokat”, ami ezért csökkenti majd az árakat. „Lehetséges, hogy csökken egy adott jogi feladat ára… ez jó lesz a fogyasztók számára” – érvelt Lockman.

Az ügyfelek számára nyújtott előnyök ellenére a Baxter fenntarthatatlannak tartja a számlázható munkaóra alapú elszámolást a generatív mesterséges intelligencia tükrében. „Jelenleg az ügyvédi irodák szorzással árazzák, amit csinálnak” – mondta. „[Ez] nagyon pozitív az ügyvédi irodák gazdaságosságára nézve, még akkor is, ha az ügyvédi irodák már jó ideje más módon számlázhattak volna és több pénzt kereshettek volna kevesebb munkával.” „A sikeres irodák pénzt csinálnak, és nagyon jók abban, amit csinálnak” – tette hozzá Baxter. „Céljuk az igazán kiváló ügyvédekké válás mellett a kiemelkedő megélhetés biztosítása, ezért nincs motivációjuk a változtatásra, hacsak a verseny nem kényszeríti őket erre.”

Baxter azonban úgy érzi, hogy a számlázható munkaóra alapú modell innovációja az ügyvédi irodák közötti verseny új fejezetét nyitja meg.

„Csak egy vagy két jelentős versenytársra van szükség ahhoz, hogy újat, hiteleset és jobbat kínálhasunk a piacnak, és ez az ügyvédi irodák működésének megváltozásához vezet” – mondta.

Ed Estrada, az Estrada Legal Consulting igazgatója és alapítója más megvilágításban látja a az ügyvédi munkadíjak szerkezeti változásait. „Úgy gondolom, hogy a az irodákon belül léteznek üzletágak, és bizonyos irodák olyan gyakorlatokkal rendelkeznek, amelyek immunisabbak, mint mások” – mondta. „A legjobb példa erre azok a nagy volumenű tranzakciók vagy peres ügyek, amelyeket automatizáltak.”

Az Estrada jelezte, hogy az ilyen típusú számlázható szolgáltatások az ügyvédi irodák tevékenységének kisebb részét tették ki, de az ügyfelek hajlandóak fizetni.

Úgy véli, hogy ez a tendencia „jelentősen felgyorsul, és ennek eredményeként alacsonyabbak lesznek az ügyvédi munkadíjak”.

„Azt hiszem, minden felgyorsul majd egy kicsit”. „Nagyon nehéz véleményt mondani arról, meddig megyünk el ez irányba. … Ezt az alkalmazkodás, a valódi piaci zavarok fogják eldönteni és az, hogy ez milyen gyorsan következik be, és milyen gyorsan törik le az ügyfelek az árakat.”

(law.com/legaltechnews)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

DLA Piper: a szállodaipar az ingatlanfejlesztések nyertese

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.