A termőföld védelméről szóló törvény változásai


Az alábbi cikk a termőföld védelméről szóló 2007-es, idén július elsejével módosított törvény változásait dolgozza fel.

Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény számos agrártárgyú jogszabályt módosított 2023. július 1-jével, többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt (Tfvt.). Az alábbi cikk ez utóbbit dolgozza fel.

  • Helyhez kötött igénybevétel
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
Tfvt. 11. § (3) bekezdés

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

(2)  Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, ha annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges. *

(3)  A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen *

a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított; *

d) *  kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében.

Tfvt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 11. § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: [11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, ha annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.]

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen

a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;

d) kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében;

e) a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigényt.

(3a) A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását – a (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – az igénybe vevőnek kell igazolni a kérelem benyújtásakor. Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve ha az igénybe vevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.

(3b) *  Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben kerülhet sor.

(3c) *  A földvédelmi eljárás során a (2), (3) és (3b) bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

A jogalkalmazói gyakorlat alapján a helyhez kötött igénybevétel tipikus eseteként lett meghatározva a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigény.

Abban az esetben, ha a más célú hasznosítás az átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, a helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását az ingatlanügyi hatóság köteles vizsgálni. A földvédelmi eljárás során ugyanakkor ilyen körülmény igazolása az igénybe vevő, illetve kiemelt gazdaságfejlesztési területté nyilvánítás esetén az előterjesztő érdekkörébe tartozik.

Fontos változásként rögzítették a törvényben, hogy az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve, ha az igénybe vevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.

Ha a föld minősége földminősítési eljárás keretében átlagosra, vagy átlagosnál gyengébbre romlik le, akkor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése utáni 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak beruházási célterületté nyilvánító kormányhatározat esetén kerülhet sor.

A termőföld más célú hasznosítása egy kivételes intézmény, aminek alkalmazásánál minden esetben vizsgálni kell azt, hogy a kivételes felhasználásnak megvannak-e a megfelelő alapjai. A jogalkalmazói és ítélkezési gyakorlatban felmerült lényegesebb vizsgálati szempontok jogszabályi szintre emelése érdekében egészült ki a jogszabály. A rendelkezés értelmében az igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő szükségletekhez kell igazodnia és az csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemben megjelölt terület részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul.

  • Eljárásjogi változások
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
Új rendelkezés Tfvt.15/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

(3a) A földvédelmi eljárás során a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

A módosított törvényben az átlagosnál jobb minőségű termőföld fokozott védelme érdekében kimondták, hogy súlyos eljárási szabálysértésnek minősül a  a Tfvt. 11. § (2), (3) és (3b) bekezdéseiben foglaltak megsértése. Ezért ezek mellőzésével vagy megkerülésével meghozott engedélyeket meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

Ugyanez igaz a külfejtéses bányászati tevékenységre vonatkozó szabály megsértésére, miszerint külfejtéses bányászati tevékenység céljára kizárólag az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a tevékenységgel érintett területet a kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

  • Az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén elrendelhető eredeti állapot helyreállításának és a földvédelmi bírság elévülése
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
16. § (11b) bekezdése

(11b) Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye.

Új rendelkezés

16. § (11b) bekezdése

(11b) Nincs helye a (11) bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításra kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

A Tfvt. 16. §-a a következő (11c) és (11d) bekezdéssel egészül ki:

„(11c) Ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye, az ingatlanügyi hatóság megállapítja az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, és az igénybe vevőt a 24. § (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(11d) Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt, a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye és a 24. § (3a) és (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság kiszabására sincs lehetőség.”

Tfvt. 24. § (3a) bekezdés

Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

Új rendelkezés

Tfvt. 24. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 1 év, illetve – a (3b) bekezdés kivételével – a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

A Tfvt. 24. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az (1) bekezdés f) pontja alapján nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a 16. § (11) bekezdése szerinti elévülési időtartam elteltétől számított öt év eltelt.”

A módosítás továbbá az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén elrendelhető eredeti állapot helyreállításának és a földvédelmi bírság elévülésének objektív és szubjektív szabályait állapítja meg, megteremtve ezzel az összhangot a Tfvt. és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései között.

A módosítás értelmében nincs helye engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítására való kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt (szubjektív határidő).

Az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén alkalmazott eredeti állapot helyreállítása, mint szankció tekintetében az objektív elévülési idő a megvalósításától számított 10 év. 10 év után az ingatlanügyi hatóság csak az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét állapíthatja meg, és az igénybe vevőt földvédelmi bírság megfizetésére kötelezheti.

  • Sommás eljárás kizárása
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
 

 

Új rendelkezés

 

Tfvt. 26. § (7) bekezdése

(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az eljárást az ingatlanügyi hatóság megszünteti. Ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, a kérelmet az ingatlanügyi hatóság elutasítja.

A Tfvt. 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A (4a) és (5) bekezdés szerinti eljárásokban nincs helye sommás eljárásnak.”

A Tfvt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §-a szerinti visszautasításáról – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra –, továbbá ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, vagy az Ákr. szerinti egyéb megszüntetési ok felmerülése esetén az eljárás megszüntetéséről az ingatlanügyi hatóság hoz döntést.”

A földvédelmi járulék és bírság törlésére, a járulék visszafizetésére, illetve a járulékkülönbözet visszafizetésére irányuló eljárások, valamint a célkitermelőhely újrahasznosítása esetén a Tfvt. 15/B. § (7) bekezdése szerint számított összeg megfizetésének elbírálására irányuló eljárások speciális jellegére figyelemmel (pl.: több hatóság egymást követő eljárási cselekményeinek lefolytatása), eme eljárások során nem indokolt a sommás eljárás szabályainak alkalmazása.

  • Nyilvántartás a végleges más célú hasznosítási engedélyekről
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
Új rendelkezés A Tfvt. 26/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel és új 4. sz. melléklettel egészül ki:

„(2a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott

a) végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy

b) engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő

termőföldekről minőségi osztály szerinti bontásban, a 4. melléklet szerinti adattartalommal.”

A módosítás értelmében az ingatlanügyi hatóság külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő termőföldekről – minőségi osztály szerinti bontásban.

A Tfvt. 26/A. §-ának új (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás célja egyrészt, hogy a jövőben engedélyezendő más célú hasznosítások esetében egységes, átfogó statisztikai adatokat nyújtson a termőföldvagyon csökkenésével kapcsolatban. Másrészt, hogy segítse az engedélyezési eljárások során a Tfvt. 13. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot, illetve az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési feladatait, valamint a beruházások megvalósulásának és a művelési ág változásbejelentésének ellenőrzéséhez is alapul szolgálhasson.

  • Talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázis
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
Tfvt. 32. § (2) bekezdése

 

Az állam kialakítja és működteti a személyes adatokat nem tartalmazó talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.

 

új rendelkezés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

új rendelkezés

 

 

A Tfvt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A talajvédelmi hatóság a hatósági feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel az agrártámogatások ellenőrzésére, valamint a gazdálkodási tevékenység talajra gyakorolt hatásainak vizsgálatára, kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.

A Tfvt. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi vizsgálatok eredményeiről a talajvédelmi hatóság erre a célra létrehozott elektronikus felületén adatot szolgáltatnak a (2) bekezdés szerinti adatbázisba, átadva a mintavevő, a megrendelő és – ha a megrendelő és a minta tulajdonosa eltér egymástól – a minta tulajdonosának személyes adatok körébe tartozó adatai közül az érintett nevét és címét.”

Tfvt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A talajvédelmi hatóság a (2a) bekezdés szerint nyilvántartott személyes adatokat 5 évig őrzi meg

A módosítás értelmében kikerül az a kitétel, hogy a talajtani adatbázis nem tartalmaz személyes adatot. Rögzíteni szükséges, hogy a talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumoknak a vizsgálati eredményekről adatot kell szolgáltatniuk az adatbázisba a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által erre a célra létrehozott elektronikus felületen. Az adatszolgáltatás előírása lehetőséget biztosít a gazdálkodók által szolgáltatott gazdálkodási tevékenységek talajra gyakorolt hatásainak a vizsgálatára.

  • Visszanyert víz mezőgazdasági felhasználásához szükséges talajvédelmi terv készítésének kötelezettsége
Korábbi rendelkezés Módosított rendelkezés
új rendelkezés A Tfvt. 50. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)

„h) a tisztított kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásához, valamint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó kommunális szennyvíztisztító telepeken keletkező, az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti visszanyert víz mezőgazdasági öntözési célú felhasználásához.”

Új rendelkezésként lett meghatározva a visszanyert víz mezőgazdasági felhasználásához szükséges talajvédelmi terv elkészítésére vonatkozó kötelezettség, összhangban a víz újrafelhasználására előírt minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-ei (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelettel. A visszanyert víz mezőgazdasági felhasználásának ugyanazon területen történő további folytatása céljából ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervet szükséges készíteni.

A cikk szerzője dr. Fehér Attila ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

DLA Piper: a szállodaipar az ingatlanfejlesztések nyertese

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.