A gyakornokok foglalkoztatásának változó szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2012. szeptember 1-től hatályba léptek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályai. Ennek alapján a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát.
A helyzetet némileg bonyolítja, hogy azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján kezdték meg, nem kell az új szabályokat alkalmazni.
Azaz a 2012. szeptember 1. után tanulmányokat kezdő hallgatókra az Nftv. alábbiakban ismertetésre kerülő szabályai vonatkoznak kötelező gyakorlatuk teljesítése során, míg a képzést korábban megkezdő hallgatókra a korábban is hatályos szabályok az irányadóak a továbbiakban is.
A hallgatói munkaszerződés
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt eltérésekkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hallgató és a gyakorlóhely között munkaviszony jön létre. Ugyancsak a fentebb idézett Rendelet határozza meg a hallgatói munkaszerződések kötelező tartalmát is.
A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti meg. A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2013-ban: 14.700 forint). A díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti a hallgatónak. Ez szintén eltér a korábbi gyakorlattól, amely szerint hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlat esetén illette meg díjazás a hallgatót.
Az eltérés jelentőségét az adja, hogy számos képzésben a hallgatóknak éppen hat hetes gyakorlatot kell teljesítenie, amely korábban nem eredményezett hallgatói munkadíj fizetési kötelezettséget. Megjegyzendő, hogy hallgatói munkadíj fizetésére lehetőség van rövidebb egybefüggő gyakorlatok esetén is; a költségvetési szervek pedig felmentést kapnak a hallgatói munkaszerződés kötés és a munkadíj fizetési kötelezettség alól.
Labour Law Summit
Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!
Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.
|
A szakmai gyakorlóhellyel szemben támasztott követelmények
Szakmai gyakorlóhely csak az a jogi személy, gazdálkodó szervezet lehet, amely
- a hallgató felsőoktatási intézményével együttműködési megállapodást kötött, és
- amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett.
Ennek hiányában hallgatói munkaszerződés jogszerűen nem köthető, aminek következtében a hallgató által teljesített szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény nem ismerheti el a képzési követelményeknek megfelelően teljesített gyakorlati időként, valamint a hallgató és a munkáltató közötti jogviszony sem tekinthető Nftv. szerinti jogviszonynak.
A szakmai gyakorlóhely köteles továbbá felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hallgatók nem vehetnek részt szakmai gyakorlaton bármely gazdálkodó szervezetnél, csupán azt, hogy a hallgatói munkaszerződés keretein kívül töltött gyakorlat nem ismertethető el a felsőoktatási intézményben. Ekkor olyan jogviszony keretében kerülhet sor a hallgató foglalkoztatására (pl. megbízás, Mt. szerinti munkaviszony stb.), amelyre nem terjed ki a fentebb említett rendelkezések hatálya.
