A hét kérdése: külsős ügyvezető megbízási jogviszonyban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy belföldi illetőségű gazdasági társaság külsős ügyvezetőt szeretne alkalmazni, aki nem tagja a kft-nek. Megbízási jogviszonyban kerülne sor ennek a pozíciónak a betöltésére, a szerződésben 80.000 Ft kerülne megállapításra megbízási díjként havonta. Megbízás esetén milyen kötelezettségei vannak adózás szempontjából a cégnek? Ki fizeti meg a járulékokat, kell-e járulékokat fizetni a megbízási szerződésben meghatározott összeg után? Megfelel ez az összeg a törvényi előírásoknak, illetve ebben az esetben az ügyvezetőnek jár ezen szerződés alapján pl. szabadság, táppénz, jogosult lesz álláskeresési járadékra, ha esetleg megszűnik a megbízatása? Az illetőnek nincs máshol bejelentett állása, munkaviszonyban nem áll sehol.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
A megbízási szerződés szabályairól szintén az új Ptk. 6:272. – 6:280. §-ai rendelkeznek. A szerződéskötés szabadságából kiindulva az ügyvezetői tevékenység törvényi feltételeit figyelembe véve a felek szabadon megállapodhatnak egymás között. Mivel kötelező szabadságot csak a Munka Törvénykönyve ír elő, ezért a megbízási szerződésben erre célszerű kitérni.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontja nevesíti a társas vállalkozó fogalmát. Tekintettel arra, hogy a társaságnak nem tagja az ügyvezető, ezért Ő nem minősül társas vállalkozónak, ezért a biztosítottsága is eltérően alakul.
A Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
| Ptk. Mesterhármas |
|
Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.
A sorozat rendezvényei:
2014.09.16. Családjog – Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08. Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19. Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16. Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13. Öröklési jog – Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17. Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István
Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara
Bővebb információ és jelentkezés>>
|
A Tbj. 19. § (2)-(3) bekezdései alapján a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
Ugyanakkor a Tbj. 25/A. § a) pontja kimondja, hogy nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot az 5. § (1) bekezdésének b)–d), g)–i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy.
A megbízási szerződés után munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni, álláskeresési járadék sem jár utána (ezt támasztja alá az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 25. § (1) és a 27. § (1) bekezdése is).
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) 455. § (1) bekezdés a) pontja és a 459. § alapján a megbízási díj után a társaság 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulást is fizet.
Itt szeretném megemlíteni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége. Azaz a megbízási díjjal szemben költség/költséghányad nem érvényesíthető. Az adó mértéke 16 százalék, melyet a társaságnak le kell vonnia.
Az ügyvezetőt a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként be kell jelenteni (Art. 16. § (4) bek.). A díjazást, a levont adóelőleget, járulékokat a ’08-as bevalláson a kifizetést követő hónap 12-ig kell bevallani.
Végezetül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5/B. § aa) pontja alapján biztosított az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, és a 43. § (1) bekezdése szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A havi 80 eFt díjazásban részesülő ügyvezető a megbízási szerződése után biztosítottá válik, és így az keresőképtelenség esetén táppénzre is jogosult lesz.
Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdések és válaszok itt találhatók.
