A jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása


Az alábbi cikk a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per szabályait tekinti át.


A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásban jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokos a jogcímre tekintet nélkül kap védelmet azzal szemben, akinek vele szemben nincsen jogosultsága a birtoklásra. Ez alól kivétel a birtokot tilos önhatalommal szerző személy, őt nem illeti meg a védelem azzal szemben, akitől a dolgot tilos önhatalommal szerezte meg.

A birtokvédelemnek három eszközét nevesíti a polgári törvénykönyv (Ptk.): a jogos önhatalmat, a jegyző előtti igényérvényesítést és a birtokpert. Alapvető különbség az igényérvényesítések között, hogy a jegyző előtti eljárásban a birtoklás ténye kerül középpontba (posszesszorius eljárás), szemben a bíróság előtt indítható birtokperrel (petitórius eljárás), ahol a birtokláshoz való jogosultság alapján döntenek.

A bíróság elé két estben kerülhet birtokvédelmi kérdés. Egyrészt, amikor a birtokos kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a tilos önhatalmat gyakorlóval szemben, másrészt, amikor a fél a jegyző határozatának felülvizsgálata miatt indít eljárást a bíróságon, annak sérelmes volta miatt.

Ebben a cikkünkben az utóbbit, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per szabályait tekintjük át részletesebben.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását a másik féllel szemben indított perben. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi 130. törvény (Pp.) ezt az eljárást a különleges eljárások közé sorolja, ami azt jelenti, hogy az erre vonatkozó szabályok eltérnek a Pp. általános rendelkezéseitől.

Az eljárásban kizárólagos illetékességgel rendelkezik a határozatot hozó jegyző székhelye szerinti járásbíróság, a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtására rendelkezésre álló tizenöt napos határidő elmulasztása esetén a félnek lehetősége van igazolás benyújtására késedelmének kimentésére.

Határidőben benyújtottnak kell tekinteni azt a keresetlevelet, amelyet a fél a meghatározott (15 napos) határidőn belül a bírósághoz nyújt be. A bíróság, ha azonosítani tudja a birtokvédelmi eljárást – tehát a keresetlevélben a Pp. 170.§-ában meghatározott kötelező tartalmi elemein túl megjelölték a birtokvédelmi határozat számát, a határozatot hozó jegyzői szervet, amely a bíróság előtti eljárásra is kiterjed – nyolc napon belül megkeresi a jegyzőt az iratok felterjesztése iránt, akinek erre szintén nyolc nap áll a rendelkezésére. Az illetékességgel és hatáskörrel nem rendelkező bírósághoz való határidőben benyújtás nem jelent jogvesztést a fél számára, ebben az esetben a bíróság a keresetlevelet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Azonban a keresetlevelet visszautasítják, ha a fentiekben meghatározott, a birtokvédelem azonosítását szolgáló plusz tartalmi elemeket és a megfelelő jogi képviselői meghatalmazást a fél a hiánypótlásra való felhívás ellenére sem pontosítja, illetve nem nyújtja be.

A bíróság előtti eljárásban a bírók kizárására vonatkozó általános rendelkezéseken túl egyéb speciális kizárási okok is felmerülnek. Ezeket a speciális kizárási okokat alkalmazni kell a jegyzőkönyvvezetőkre, illetve a szakértőkre az utolsó pont kivételével.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint ki van zárva és nem járhat el az a bíró:

  • aki a birtokvédelmi határozat meghozatalában, mint ügyintéző részt vett, vagy
  • a résztvevő ügyintéző hozzátartozója,
  • a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója, a munkaviszonya megszűnésétől számított két évig, illetve
  • akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként meghallgattak.

A bíróság kizárólag a fél kérelmére felfüggesztheti a jegyző határozatának végrehajtását, amelynek tekintetében soron kívül, fellebbezhető végzéssel dönt. A döntését haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek, aki egyből intézkedik a végrehajtásáról, függetlenül attól, hogy sor került-e fellebbezésre.

Az eljárás lefolytatása után a bíróság kizárólag érdemben bírálhatja el a jegyző határozatát. Ennek értelmében a keresetet elutasítja, ha a határozatot érdemben helyesnek találja, ellenkező esetben pedig részben vagy egészben megváltoztatja. Az eljárással összefüggő hasznokról, károkról és költségekről a bíróságnak – külön kereseti kérelembe foglalás nélkül is – kötelessége határozni. A bíróság ítéletével szemben a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőség áll a fél rendelkezésére, a Pp.-ben meghatározottak szerint.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Tóth Blanka ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek