A katások zöme átalányadózásra váltana


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eddigi katások csupán töredéke tervez áttérni a társasági adózásra vagy a kivára, a legtöbben egyértelműen az átalányadózás felé mozdulnának. Számukra jelenthet segítséget az a legutóbbi módosítás, amely szerint már nem érvényes, hogy az átalányadózásból kilépést követő négy évben nem választható újra ez az adózási forma – olvasható a K&H lapunkhoz eljuttatott felmérésében.

Közeledik a régi kata megszűnésének dátuma (2022. augusztus 31.), amelyet követően az eddigi katások csupán 7 százaléka tervezi az új katát választani. 10-ből 3 vállalkozó még néhány hete sem tudta, folytatni tudja-e majd a tevékenységét, és ha igen, milyen adózási és cégformával. Akik viszont már tudják, azoknál egyértelműen az átalányadózásra áttérés vezet új adónemként – derült ki a K&H felméréséből, amit a pénzintézet augusztus elején végzett a K&H katás magányszemélyek és kisadózó kkv ügyfelei körében. A megkérdezettek háromnegyede egyéni vállalkozóként, 22 százalékuk betéti társaság formájában működött eddig és a többség (50%) főállásban, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett (31%) katázott.

„Úgy tűnik, hogy azok számára, akik szeptember 1-jétől már nem választhatják a katát, az átalányadózás lehet a leginkább kedvező megoldás. A megkérdezett vállalkozások 41 százaléka ezt az adózást választaná és csak alig több mint tizedük mondta azt, hogy tételes költségelszámolással, társasági adózással vagy kivával folytatná tovább a működést” – mutatta be az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Ez a változás a mostani katások 18 százaléka esetében egyben a cégforma módosítását is jelenti.

„A legutóbbi módosítások összecsengenek azzal, hogy várhatóan legtöbben az átalányadózásra térnek majd át. Eltörölték ugyanis azt a korlátozást, ami szerint 4 évig nem lehet újra átalányadós, aki korábban kilépett belőle, ha augusztus 31-én még katás. További könnyítés, hogy a meghosszabbított határidő szerint október 31-ig kell csak bejelenteni az átalányadóra való áttérést azoknak, akik egyébként jogosultak lennének az új katára”– tájékoztatott Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.