Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
A kényszertörlési eljárás adózási kérdései – I. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikksorozatunkban speciális adózási kérdéseket veszünk górcső alá, vizsgálva az adótartozás miatti mögöttes helytállási kötelezettséget a kényszertörlési eljárásban.
Elsőként a kényszertörlési eljárás megindítása utáni adózási és adóbevallási kérdéseket taglaljuk.
Ügyvezető. Kényszertörlésre legtöbb esetben fiktív cégek, elérhetetlen vezető tisztségviselők esetén kerül sor
A kényszertörlési eljárás megindítása az adózó adóalanyiságának megszűnését vonja maga után kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint történő adózás [2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. k) pontja], a kisvállalati adózás (kiva) esetén [ugyanezen törvény 19. § (5) bek. b) pontja], valamint az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) esetén is [2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés g) pontja]. Az adóalanyiság megszűnésének időpontjának számításánál a cégjogi szabályokat kell figyelembe venni: a kényszertörlési eljárás kezdőnapja a kényszertörlési eljárást megindító végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja; az adóalanyiság ebből fakadóan a közzétételt megelőző nappal szűnik meg. A kényszertörlési eljárás megindításának további adójogi következménye, hogy a cég a társasági adónak sem alanya. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény értelmében a kényszertörlési eljárás folyamatban léte kizárja azt, hogy a cég megbízható vámadósnak minősüljön [2003. évi CXXVI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontja], ugyanígy az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem lehetséges a cég minősített adózóként történő nyilvántartásba vétele, ha a cég kényszertörlési eljárás alatt áll.*
A kényszertörlési eljárásban a céget az alábbiak szerint továbbra is terheli adóbevallási kötelezettség. Az eljárás hatálya alatt álló adózók tevékenységüket lezáró adóbevallást kötelesek benyújtani a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját, a Cégközlönyben történő közzétételt megelőző nappal, mint fordulónappal. Az adóbevallás benyújtásának határideje a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 nap. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le [Art. 33. § (12) bek.; Art. 99. § (1a) bek.].**
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
A kényszertörlési eljárás alatt az adóbevallási kötelezettséget az Art. szabályai szerint kell teljesíteni, majd az eljárás befejezését és a jogerős törlést követően a cég 30 napon belül köteles megszűnt adózóként soron kívüli adóbevallást benyújtani. A bevallási folytonosság megkövetelése a jogszabály részéről életszerűtlen körülmény. Ennek több oka van: egyrészt a kényszertörlésre legtöbb esetben fiktív cégek, elérhetetlen vezető tisztségviselők és tagok esetén kerül sor, akik nyilvánvalóan az adóbevallási kötelezettségüknek sem fognak eleget tenni. Másrészt a kényszertörlési eljárás alatt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-os törvény (Ctv.) 116. § (3) bekezdésének tiltó rendelkezése folytán gazdasági tevékenység nem végezhető, hiszen az eljárás minden esetben a cég megszűnésével, törlésével zárul. Emellett a kényszertörlési eljárás megindítása – ahogy azt a fentiekben bemutattuk – a cég adóalanyiságának megszűnését is maga után vonja. Ténylegesen bevallandó kötelezettség – különös tekintettel a járulékokra vonatkozóan – jellemzően a kényszertörlési eljárás elején keletkezhet a munkavállalói bérigények rendezése, kiegyenlítése miatt. A bevallással egyenértékűnek minősül, ha az adózó nyilatkozik arról, hogy a fenti időszakban adókötelezettsége nem keletkezett.
A bevallás benyújtására a vezető tisztségviselő köteles (ha elérhető). Ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, akkor a bevallási kötelezettség teljesítése a volt végelszámolót terheli. Az adóhatóság mulasztási bírságot alkalmaz a kötelezettség elmulasztása esetén; a vezető tisztségviselő vagy a végelszámoló akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza [Art. 14. § (4) bek.; lásd erre vonatkozóan részletesen: 3014/2013. NAV útmutató].
*Kényszertörlés, adószám felfüggesztés, adószám törlés, adóregisztrációs eljárás és fokozott adóhatósági felügyelet (Adó-kódex; 2012/11-12.; 263-266. pp.); http://www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/cikkek/a-kenyszertorlesi-eljarasok-gyakorlata-az-adohatosag-szemszogebol-66623
**http://www.nav.gov.hu/data/cms357052/63._sz._fuzet_Kenyszertorles.pdf