A közbeszerzések értéke 75 százalékkal nőtt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 4000 eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az év első hat hónapjában az ajánlatkérők, ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot; az eljárások darabszáma kissé, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság.

A közbeszerzések darabszámát tekintve közel azonos arányban voltak az építési beruházások (36,3 százalék), az árubeszerzések (33 százalék) és a szolgáltatás-megrendelések (30,7 százalék).

Az eljárások értékét vizsgálva ugyanakkor az építési beruházások kiemelkedőnek bizonyultak, arányuk csaknem 70 százalék volt, míg az árubeszerzések az összérték 14,6 százalékát, a szolgáltatás-megrendelések pedig 16,2 százalékát képviselték. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi azonos időszakhoz képest enyhén csökkent, viszont értékük körülbelül 1000 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első fél évében.

A hatóság közleménye szerint a teljes nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a foglalkoztatás oroszlánrészét biztosító kis- és középvállalkozások (kkv) továbbra is meghatározó szereplői a közbeszerzési piacnak. Az idei első fél évben összesen 3279 eljárásban vett részt nyertesként kkv, ez az összes lefolytatott eljárás 84 százaléka. Összesen 1340 milliárd forint értékű megrendelést nyertek el, ami közel 250 milliárd forinttal meghaladja az előző év azonos időszakában mért adatokat.

A közleményben Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús helyzet, az energiaválság és az extrém áremelkedés érinti a közbeszerzéseket is, de az eljárások időigénye miatt ez a hatás a statisztikákban a következő időszakban fog megmutatkozni, az első fél évben lezárult közbeszerzési eljárások eredménytájékoztató hirdetményei ezt a folyamatot még nem tükrözik.

A hatóság két munkanapon belül, előzetesen lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű magyar Közbeszerzési Értesítőben közzétett közbeszerzési hirdetményeket a jogszerűség biztosítása érdekében. Idén június végéig 13 889 hirdetményt ellenőriztek, 13 379 alkalommal küldtek hiánypótlási felhívást, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ajánlatkérők hirdetményei jogszerű tartalommal jelenjenek meg – hangsúlyozták.

A hatóság emellett 48 alkalommal végzett szerződés-ellenőrzési tevékenységet, amellyel a közbeszerzések jogszerű teljesítését vizsgálja a szervezet; a tavalyi első fél évben 37 szerződést vizsgáltak ilyen módon.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő, de tőle független Közbeszerzési Döntőbizottság feladata, hogy elbírálja a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket. A döntőbizottság az idei első fél évben 244 jogorvoslati vizsgálatot indított el, amelyek keretében összesen 182,9 millió forint bírságot szabott ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes

2024. november 26.

A vállalati beruházások új korszaka: készen állunk a növekedésre?

A vállalati hitelezési piac az elmúlt évben stabil teljesítményt nyújtott, és bár a 2024-es adatok stagnálást mutatnak, számos indikátor arra utal, hogy a következő év során a vállalati beruházások új hulláma indulhat el, amely elősegítheti a várt gazdasági növekedést. E témakörben Kollega-Tarsoly Dánielt, az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük a vállalkozások hitelhelyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről.

2024. november 25.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon 

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.