A mesterséges intelligencia szerzői jogi kérdései
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A generatív AI-t és/vagy gépi tanulást érintő peres eljárások első hulláma már elkezdődött. Jelenleg négy olyan jelentős, folyamatban lévő ügy van az USA-ban, amelyet mesterséges intelligencia platformokkal kapcsolatos problémák miatt érdemes figyelemmel kísérni.
Ezek az ügyek a következők:
- Doe 1 v. GitHub, Inc. és társai (Észak-kaliforniai Körzeti Bíróság);
- Andersen és társai Stability AI, és társai (Észak-kaliforniai Körzeti Bíróság)
- Getty Images (US), Inc. kontra Stability AI, Inc., (Delaware-i Körzeti Bíróság)
- Thomson Reuters Enterprise Center GmbH és társai kontra ROSS Intelligence Inc., (Delaware-i Körzeti Bíróság)
1. Három ügy az AI-t fejlesztő cégek ellen szól, míg a negyedik a gépi tanulás jogszerűségével foglalkozik általában.
Ezekben az ügyekben a generatív AI és a gépi tanulás lényegét támadják. Gondoljon az AI-ra és a gépi tanulásra úgy, mint egy hatalmas „térhódításra”, vagy pontosabban: „tartalomszerzésre”.
Ennek a tartalomszerzésnek a középpontjában az a kérdés áll, hogy a tartalomkészítőket kell-e juttatásban részesíteni, ha az általuk készített tartalmat AI vagy gépi tanulási termékek fejlesztésére használják fel. Ezenkívül az AI-platformok „új” tartalmat hozhatnak létre, amely versenyezhet az eredeti tartalommal. Az említett ügyekben az állítások legalább egy része ennek a kérdésnek a megválaszolására irányul.
2. A négy ügy mindegyike más mesterséges intelligencia vagy gépi tanulási platformra vonatkozik.
A generatív AI-termékeknek különböző típusai vannak: egyesek kódot, mások szöveget és képeket generálnak.
A Doe 1 v. GitHub, Inc. és társai ügy kódgenerálásra, az Andersen és társai v. Stability AI és társai ügy, illetve a Getty Images (US), Inc. kontra Stability AI Inc. ügy a képalkotásra, a Thomson Reuters Enterprise Center GmbH és társai kontra ROSS Intelligence Inc. ügy pedig a gépi tanulásra vonatkozik.
Miért kell az ügyeket téma szerint megkülönböztetni?
Minden kereset a szerzői jogi törvény értelmében követeléshez vezet, és az USA szerzői jogi jogszabályai értelmében az összefüggések számítanak.
Ahogy a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben ismét hangsúlyozta az Andy Warhol Foundation for the Visual Arts, Inc. kontra Goldsmith ügyben: „Ugyanaz a másolás bizonyos célból méltányos lehet, más célból ugyanakkor nem.”
Nem minden szerzői jog által védett művet értékelnek tehát egyformán. A funkcionális vagy haszonelvű alkotások nem mindig részesülnek ugyanolyan védelemben, mint a kreatív vagy művészi alkotások. Így e négy ügy mindegyike eltérő eredményre vezethet.
3. Ezeket az ügyeket tárgyalni fogják
Két ügyben várható előrelépés, miután az elutasításra irányuló indítványokkal nem sikerült őket megszüntetni. A Thomson Reuters Enterprise Center GmbH és társai kontra ROSS Intelligence Inc. ügyben egy jogi kutatási platform létrehozása a vita tárgya, amely versenyez a Thomson Westlaw platformjával.
A kereset szerint a ROSS Intelligence megsértette a Thomson Reuters szerzői jogait, amikor arra késztette a LegalEase programot, hogy megsértse a Westlaw licencfeltételeit. A Thomson Reuters konkrétan azt állítja, hogy a ROSS fizetett a LegalEase-nek a szerzői joggal védett anyagok letöltéséért és az anyagok ROSS-nak való átadásáért, majd a ROSS gépi tanulásra használta az anyagokat, hogy versenytárs platformot építsen az anyaggal, bár annak részletei nem derültek ki, hogy a ROSS miként használta ehhez a gépi tanulást. A bíróság elutasította a ROSS-nak a kereset elutasítását célzó indítványát, és kijelentette, hogy „a keresetben azt a jogsértést állítják, hogy az alperesek a LegalEase-en keresztül szerzői jogi védelem alatt álló Westlaw-anyagok tömeges, tiltott letöltésében vettek részt, amelyet azután a ROSS platformjának fejlesztéséhez használtak fel.” Ez azért figyelemre méltó, mert ez azt jelenti, hogy egy olyan kereset, amely azt állítja, hogy egy adott szerzői joggal védett anyagot használtak fel egy platform képzésére, a szerzői jogi törvény megsértéséhez vezet, még akkor is, ha
- a végtermék (amely a kereset szerint származékos mű) valójában nem jeleníti meg a szerzői joggal védett tartalmat, és
- a kereset nem részletezi a gépi tanulási folyamatot.A Doe 1 v. GitHub Inc. és társai ügyben a kereset azt állítja, hogy a GitHub (a szerzői jog által védett, nyílt forráskódú szoftverek gyűjtőoldala) szoftvert használt egy mesterséges intelligencia platform, a a Copilot képzésére, és a platform mesterséges intelligenciából generált kódot.
Bár a GitHubon található kód nyílt forráskódú, használatára továbbra is licencfeltételek vonatkoznak, amelyek közül az egyik az, hogy a kód használatakor fel kell tüntetni a forrást. Ebben az ügyben a bíróság csak részben utasította el a GitHub kereset elutasítására irányuló indítványát. Bár két kérelmet módosítási engedély nélkül, nyolc kérelmet pedig módosítási engedéllyel elutasított a bíróság, de a szerződésszegés és a szerzői jogok megsértésére irányuló ügydöntő kérelmeket továbbra is tárgyalja a bíróság. Ezek a kérelmek arra irányulnak, hogy a Copilotba nem programozták bele, hogy kód-hozzárendelést biztosítson. Az Andersen és társai v. Stability AI és társai ügy, illetve a Getty Images (US), Inc. kontra Stability AI, Inc. ügyekben az elutasítási indítványokat még nem bírálták el.
4. A négy ügy jogelméleti kérdései
Amikor a technológia meghaladja a jogi kereteket, a megfontolt, lelkiismeretes jogászok számos elméletet próbálnak alkalmazni a hatályos jog alapján, hogy megpróbáljanak megoldást találni a mesterséges intelligencia okozta új jogkérdésekre.
Ezekben az ügyekben a jogi képviselők a szerzői joggal, a szerződésekkel, a nyilvánosságra hozatallal és a méltányos felhasználással kapcsolatos elméleteket hívták segítségül. Az Andersen és társai v. Stability AI, és társai ügyben például a felperesek, akik mind illusztrátorok, a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő jog megsértését állítják, mert a nevüket a hozzájárulásuk nélkül használták fel. A szóban forgó mesterséges intelligencia alapú termék ugyanis lehetővé teszi egy adott művészi stílus keresését a művész neve alapján. A Getty Images (US), Inc. kontra Stability AI, Inc. ügyben a felperes a védjegyjog alapján azt állítja, hogy a képeken elhelyezett GETTY védjegyet vagy vízjelet elmosták vagy megváltoztatták. Érdekes lesz majd látni, hogy ezekben az ügyekben a hivatkozott jogelméletek bármelyike vagy mindegyike sikeres lesz-e.
5. A Thomson Reuters adhatja meg az első érdemi állásfoglalást arról, hogy a gépi tanulási platformok méltányos használatnak minősülnek-e az Egyesült Államok szerzői jogi törvényei szerint.
A négy ügy közül a legrégebbiként a Thomson Reuters Enterprise Center GmbH és társai kontra ROSS Intelligence Inc. ügyben történt eddig a legnagyobb előrelépés. Benyújtották a felek a sommás ítélet iránti indítványt, amelyben felperesi oldalról kérik megállapítani a szerzői jogok megsértését, az alperesi oldal pedig a méltányos használat jelentette védelmet. is. Az ezen indítványokra vonatkozó ítélet precedenst teremthet, és útmutatóul szolgálhat a másik három ügyben, valamint a jövőben felmerülő új ügyekben is.
(law.com/legaltechnews)
