A munkafeltételek változtatásának lehetőségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vizsgálandó, hogy a munkaviszonyban milyen felhatalmazás alapján és milyen korlátokkal érvényesülhet az egyoldalú teljesítés-meghatározás, a munkáltató alakító hatalma. Továbbá, az egyoldalú teljesítés-meghatározás – mint a munkavállaló magatartásának munkáltató általi konkretizálása – milyen jogalapi feltételekkel alakulhat át a munkafeltételek megváltoztatásába.


A tanulmányban a munkajogban rejlő azon eszközöket vizsgálom, amelyek a tartós munkajogviszony tartalmának alakításában szerepet játszhatnak, egyaránt biztosítva a rugalmasságot és biztonságot.

Ez a cikk Prof. dr. Kiss György a
X. Magyar Munkajogi Konferencián tartandó előadásanyagának részlete.

Az előadás 2013. október 15-én 10.10 perctől lesz Visegrádon

A konferenciára még lehet jelentkezni!

8. Elképzelhető-e egy, a bemutatottakhoz valamelyest is hasonló megoldás a magyar munkajog rendszerében? A válaszhoz először a munkajog és a polgári jog kapcsolatát kell vizsgálni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) koncepciója csak látszólag volt egyértelmű a „magánjogias” szabályozás kialakítása tekintetében. A munkajogi szabályozás polgári jogi megalapozását, és így a polgári jog szabályainak alkalmazását hirdető, mondhatni marginális állásponttal ellentétben változatlanul tartotta magát az a hagyományos felfogás, hogy a munkajog kógens elemeinek léte miatt nem vetődhet fel a polgári hagyományok átvétele. A jogtudományban alkalmanként felerősödött vita túlzottan nem befolyásolta a jogalkalmazást, amelyben már korábbról nyomon követhető annak az elvnek az érvényesítése, hogy amennyiben valamely polgári jogi norma vagy elv nem ellentétes a munkajog elveivel, a bírói gyakorlat által alkalmazást nyer. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jogalkalmazás nem volt képes átfogó megoldást adni, rendeltetésénél fogva erre nem is lehetett képes.

A jogalkalmazás trendjét a polgári jogi jogalkotás nem támasztotta alá. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1. §-ából, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 1:1. §-ából és 2:1. § (2) bekezdéséből egyértelműen nem olvasható ki a polgári jogi szabályok magától értetődő alkalmazásának lehetősége. A Ptk. 1. § (1) bekezdésének első mondata határozza meg a szabályozás tárgyát. „Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.” A második mondat a québeci klauzulán alapul: „Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.” Kérdés, hogy az „e viszonyok” körébe beletartozik-e a munkajogviszony, valamint az is, hogy az Mt.-e az a „más jogszabály”, amelynek összhangban kell állnia a Ptk.-val. Az új Ptk. a törvény hatálya cím alatt, az 1:1 §-ban csupán annyit mond, hogy a törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Az értelmező rendelkezések az 1:2. § (2) bekezdésében azt rögzíti, hogy a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. A kérdések azonosak az előbbiekkel.

9. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szintén a magánjog alapján áll, a polgári jogi szabályok alkalmazása tekintetében ugyanakkor elhibázott megoldást választott. Az Mt. Első Rész II. Fejezete „A jognyilatkozatok” cím végén, a 31. §-ban rendelkezik a polgári szabályok alkalmazásáról. Ennek értelmében a jognyilatkozatokra egyebekben a Ptk. XVII-XXII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a megállapodás bírósági úton nem módosítható. Ebbe a körbe tartoznak a szerződés általános szabályai, a szerződés megkötésére, a képviseletre, a semmisségre és a megtámadhatóságra, valamint a szerződés módosítására, illetve a tartozáselismerésre vonatkozó rendelkezések. Lényeges, hogy kimaradtak – többek között – a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, például a foglaló, a kötbér, a kezesség stb. Ezzel a szabályozással összefüggésben megjegyzendő, hogy a polgári jogi szabályok alkalmazása nem a jognyilatkozat, mint forma, hanem az egyes jogintézmények tartalma vonatkozásában merül fel. Ebből következően Mt.-beli elhelyezése sem megfelelő. Álláspontom szerint, a kiválasztás önkényes, mondhatni esetleges, amely különösen a versenytilalmi megállapodás jogi természetének megváltozása tükrében szembeötlő. Kérdés, hogy az Mt. és az új Ptk. összhangját megteremteni hivatott leendő törvény, hogyan lesz képes ezt a feladatot megoldani.

 

A teljes cikket a HR&Munkajog októberi számában olvashatják. Megrendelhető papíralapon és online verzióban is, valamint csomagban más online termékekkel együtt.

Labour Law Summit

Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!

Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.

Már lehet jelentkezni!

 


Kapcsolódó cikkek