A munkáltató személyében bekövetkező változás és a jogviszonyváltás a közszférában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormányzati struktúra és a közigazgatás átalakítása aktualitását éli. Napjainkban e folyamat középpontjában a háttérintézmények átszervezése áll. A „karcsúsított” közigazgatási bürokrácia elérése azonban több munkajogi problémát is felvet. Cikkünkben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó szervek személyi állományának „jogutódlásával” kapcsolatban a gyakorlatban felmerülő legfontosabb problémákat vizsgáljuk.


A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyának átszállásával kapcsolatos kérdések

Az alkalmazottak feladat- és hatáskörének vizsgálata

A Kttv. a hatálya alá tartozó szerveknek lehetőséget ad munkavállalók foglalkoztatására. Munkaszerződést azonban csak olyan feladat ellátására lehet kötni, amely nem minősül a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladatnak, valamint ügyviteli feladatnak sem [Kttv. 8. § (1) bekezdés]. A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (a továbbiakban: Mt.) eltérő szabályokat a Kttv. 258. §-a határozza meg. A Kttv. rendelkezik továbbá arról is, hogy a kormánytisztviselő a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza (Kttv. 6. § 13. pont).

Általánosságában elmondható, hogy a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervek munkavállalókat főként különböző fizikai munkakörben alkalmaznak (például portás, sofőr). Azonban emellett közismert gyakorlat az is, hogy a munkavállalói státuszban a rugalmas díjazás lehetőségét látják, és olyan alkalmazottakat is munkavállalóként foglalkoztatnak, akiknél ez nemcsak, hogy nem feltétlenül lenne indokolt, hanem – figyelemmel a Kttv. fentiekben idézett rendelkezéseire – nem áll összhangban a hatályos jogszabályi lehetőségekkel. Ezzel kapcsolatban rögtön kérdésként felmerül, hogy mit tehet ilyenkor az átvevő munkáltató.

Első lépésben fontos áttekinteni az érintett munkavállalók feladat- és hatáskörét. Ha ennek során megállapítható, hogy azok a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási hatáskörével összefüggő feladatok, akkor – figyelemmel a Kttv. 8. § (1), illetve (2) bekezdésében foglaltakra – ezen feladatok ellátására kizárólag kormányzati szolgálati jogviszony létesíthető. Tehát ezen munkavállalók esetében a munkaviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásra a hatályos jogszabályi rendelkezések nem teremtenek lehetőséget, azaz esetükben jogviszonyváltásra kerül sor.

A gyakorlat számára megkönnyítené a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony párhuzamosságával, a vegyes foglalkoztatási jogviszonyok értelmezhetőségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldását a Kttv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak egyértelmű meghatározása. Fontos lenne a gyakorlat számára kimunkálni, hogy mi tekinthető ténylegesen az adott közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladatnak.

A munkavállalói létszám, egyenlő bánásmód elve

Amennyiben a munkavállalók foglalkoztatása továbbra is munkaviszony keretében történik, akkor a jogutód közigazgatási szervnek a Kttv. 8. § (4) bekezdésében foglalt szabályozásra is figyelemmel kell lenni, mely szerint a közigazgatási szervnél a tárgyévben munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát, amely korlát alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter adhat mentesítést indokolt esetben. Ezen túlmenően az átvevő közigazgatási szervnél azonos munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselőkkel kapcsolatosan felmerülhet az egyenlő bánásmód elvének sérelme is.

Dr. Kiss-Kálmán Anita HR&Munkajog 2016/9 számában megjelent cikkéből megismerheti a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak jogutódlásával kapcsolatos kérdéseket is.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.