A munkaügyi per – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) speciális szabályokat határoz meg. Írásunk második részében a peres eljárás szabályait és a jogorvoslati lehetőségeket ismertetjük röviden.

(A cikksorozat első része itt olvasható.)

Intézkedések a keresetlevél alapján

A munkaügyi perek lehetőség szerint leggyorsabb elintézése érdekében több, az általánostól eltérő kötelezettség vonatkozik a bíróságokra. Egyrészt a keresetlevél bírósághoz történő megérkezésétől legkésőbb tizenöt napon belül a tárgyalás időpontját ki kell tűzni (az általános szabály harminc nap lenne), másrészt a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perekben a bíróságok soron kívül járnak el.

A munkaügyi perekben a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ennek sikertelensége esetén a tárgyalást a bíróság nyomban megtartja. További sajátosság, hogy a felperes az érdemi tárgyalás megkezdése után is elállhat keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is. Természetesen a felperes ekkor köteles az alperes keresetindítással kapcsolatos költségeit megtéríteni. Így például a munkavállaló, ha a perindítás után győződött meg arról, hogy az általa érvényesíteni kívánt igény nem jogszerű, úgy a munkáltató hozzájárulása nélkül jogosult a pertől elállni, ám a munkáltatója perköltségeit ki kell fizetnie.

A perköltségek, munkavállalói költségkedvezmény

A munkavállalók perindítással kapcsolatos költségeinek mérséklése érdekében lehetőség nyílhat munkavállalói költségkedvezmény igénybevételére. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló perrel érintett munkaviszonyából származó bruttó havi átlagkeresete a keresetlevél benyújtásakor, ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában aKSH által közzétett a vonatkozó fenti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét nem haladja meg. Ez az összeg 2016-ban – a 2014. évi átlagkereset alapján – 475.400 forint.

A fenti feltétel teljesülése esetén a munkavállalót a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is teljes költségmentesség illeti meg.

A költségkedvezmény az alábbiakat foglalja magába:

• illetékmentesség,
• mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és – ha törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól,
• mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól,
• pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt a törvény lehetővé teszi.

A fenti költségek megfizetése alóli mentesülés független a munkavállaló pernyertességétől, azaz a költségeket akkor sem kell viselnie, ha elveszíti a pert.

Amennyiben a munkavállaló nem jogosult költségkedvezményre, abban az esetben sem kell a munkaügyi per költségeit előlegeznie. A feleket – azaz a munkáltatót is – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti mega munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, kapcsolatos perekben.

A költségfeljegyzési jog azt jelenti, hogy a költségek megelőlegezéséről az állam gondoskodik, azoknak a viseléséről azonban a bíróság határoz.Ha a felet (például pervesztességére tekintettel) a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket meg kell fizetni.

Jogorvoslatok az elsőfokú bíróság határozatával szemben

A munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezést a bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el, a fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. A másodfokon eljáró bíróság döntése jogerős.

A jogerős ítélettel szemben a Kúriánál felülvizsgálat kezdeményezhető a határozat közlésétől számított hatvan napon belül. Nincsen helye felülvizsgálatnak, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéka kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét – 2016-ban az 555.000 forintot – nem haladja meg.

Ez alól kivételt képeznek azonban az alábbi esetek, amelyeknél összeghatártól függetlenül sor kerülhet felülvizsgálatra:

• a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás,
• a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy
• a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás.

A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha

• bármely fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált elés rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
• a fél a bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
• a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
• a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A munkaviszony megszüntetése ellen a perújítás hat hónap utáni megindítása esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását.

---