A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés szabályai az Európai Unióban

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2013. október 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen írásunkban a munkaerő-kölcsönzés azzal az esetével foglalkozunk, amikor a munkaszerződés ugyan azonos honosságú felek között jön létre, de a munkavállaló egy másik tagállamban letelepedett kölcsönvevőnél kerül foglalkoztatásra (a továbbiakban ezt értjük nemzetközi munkaerő-kölcsönzésen).


Posting irányelv és társadalombiztosítási szabályok

A bevezetőben említett tényállást a közösségi jog két szempontból is szabályozza. Egyrészt, ez a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján a szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló kiküldetés egyik tényállása.
Másrészt a 883/2004/EK rendelet meghatározza, hogy az így külföldre kölcsönzött munkavállaló melyik tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt áll.

A posting irányelv 3. cikkében meghatározza, hogy a kölcsönzött munkavállalóra a fogadó tagállam mely munkajogi szabályait kell alkalmazni (feltéve, hogy azok kedvezőbbek, mint a kiküldő állam szabályai). Ezek a szabályok a fogadó állam munkajogi szabályainak legfontosabb garanciális szabályai mindenképpen védik a kölcsönzött munkavállalókat (pl. maximális munkaidő és minimális pihenőidő, szabadság; minimális munkabér szint; várandós nők és fiatalkorúak védelmére vonatkozó szabályok).

Ez egyben megakadályozza azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzést rugalmasan szabályozó tagállamok kölcsönbeadói illetéktelen előnyhöz jussanak egy olyan másik tagállam piacán, ahol a kölcsönzött munkavállalót szigorú törvényi védelem illeti meg.

Társadalombiztosítási szempontból a rendelet főszabálya az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye – jelen esetben a kölcsönvevő (fogadó országbeli) székhelye – szerinti biztosítási rendszer hatálya alá kerül, azaz a kölcsönzött munkavállaló külföldön válik biztosítottá és ott fizeti a kötelező járulékokat, a fogadó ország szabályai szerint.

Ugyanakkor, ha a kölcsönvevő székhelye egy másik tagállamban van, úgy a várhatóan 24 hónapot meg nem haladó kikölcsönzésnél a munkavállaló továbbra is a kölcsönbeadó székhelye szerinti biztosítási jogszabályok hatálya alatt maradhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek és kiküldése nem egy másik személy leváltása érdekében történik.

Labour Law Summit

Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!
Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.

Ha Ön még nem jelentkezett, itt megteheti!

A kivétel – azaz a hazai társadalombiztosítás hatályának fenntartása – feltételei az alábbiak:

  • közvetlen kapcsolat a kiküldő munkáltató (kölcsönbeadó) és a kiküldött munkavállaló között;
  • a kiküldő munkáltatónak (kölcsönbeadó) a letelepedése szerinti tagállamban történő szokásos tevékenykedése.

E második feltételről az Európai Bíróság kapcsolódó ítéletében [Fitzwilliam eset (C-202/97.)] kimondta, hogy az mindig csak az eset összes körülményei alapján vizsgálható. A bíróság példálózó felsorolást adott az elbírálásnál figyelembe vehető szempontokról (pl. a székhely és központi ügyintézés helye, az alkalmazott belsős munkavállalók létszáma, a kiküldött munkavállalók toborzásának helye, a kölcsönvevőkkel való szerződéskötések helye, a munkaszerződésekre és a kölcsönvevővel kötött szerződésekre alkalmazandó jog, a bevétel aránya stb.).

Munkaerő-kölcsönzési irányelv

Az Európai Parlament és Tanács 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről közösségi szinten határozott meg bizonyos minimum standardokat az EU-n belüli munkaerő-kölcsönzésre. Ezek a szabályok azonban elsősorban a tagállami szabályozás számára bírnak relevanciával, és a nemzetközi munkaerő-kölcsönzésre közvetlenül nem vonatkoznak.

A terjedelmi korlátokra tekintettel az irányelv részletes ismertetésétől eltekintünk, azonban mindenképpen szót kell ejtenünk legfontosabb vívmányáról, az egyenlő bánásmód (ekvivalencia elv) munkaerő-kölcsönzésbe történő bevezetéséről.

Főszabály szerint a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek – a kölcsönvevő vállalkozásnál töltött kikölcsönzés időtartamára – legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás vette volna fel őket.

Az irányelv alapján az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek a „törvényben, rendeletben, közigazgatási rendelkezésekben, kollektív szerződésekben és/vagy a kölcsönvevő vállalkozásnál hatályban lévő egyéb kötelező erejű általános rendelkezésekben megállapított munka- és foglalkoztatási feltételek a következők vonatkozásában:

  • a munkaidő hossza, túlmunka, szünetek, pihenőidő, éjszakai munka, szabadságok és munkaszüneti napok,
  • fifizetés.

Ezt a rendelkezést azonban alapvetően gyengíti az, hogy a rendelet három – meglehetősen rugalmas – kivételt is enged az egyenlő bánásmód szabályának alkalmazása alól, és végül a lényeg elveszik a kivételek, és „gumiszabályok” között.

 

Kapcsolódó cikkek:


Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai
2019. október 17.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.