A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés szabályai az Európai Unióban

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2013. október 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen írásunkban a munkaerő-kölcsönzés azzal az esetével foglalkozunk, amikor a munkaszerződés ugyan azonos honosságú felek között jön létre, de a munkavállaló egy másik tagállamban letelepedett kölcsönvevőnél kerül foglalkoztatásra (a továbbiakban ezt értjük nemzetközi munkaerő-kölcsönzésen).


Posting irányelv és társadalombiztosítási szabályok

A bevezetőben említett tényállást a közösségi jog két szempontból is szabályozza. Egyrészt, ez a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján a szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló kiküldetés egyik tényállása.
Másrészt a 883/2004/EK rendelet meghatározza, hogy az így külföldre kölcsönzött munkavállaló melyik tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt áll.

A posting irányelv 3. cikkében meghatározza, hogy a kölcsönzött munkavállalóra a fogadó tagállam mely munkajogi szabályait kell alkalmazni (feltéve, hogy azok kedvezőbbek, mint a kiküldő állam szabályai). Ezek a szabályok a fogadó állam munkajogi szabályainak legfontosabb garanciális szabályai mindenképpen védik a kölcsönzött munkavállalókat (pl. maximális munkaidő és minimális pihenőidő, szabadság; minimális munkabér szint; várandós nők és fiatalkorúak védelmére vonatkozó szabályok).

Ez egyben megakadályozza azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzést rugalmasan szabályozó tagállamok kölcsönbeadói illetéktelen előnyhöz jussanak egy olyan másik tagállam piacán, ahol a kölcsönzött munkavállalót szigorú törvényi védelem illeti meg.

Társadalombiztosítási szempontból a rendelet főszabálya az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye – jelen esetben a kölcsönvevő (fogadó országbeli) székhelye – szerinti biztosítási rendszer hatálya alá kerül, azaz a kölcsönzött munkavállaló külföldön válik biztosítottá és ott fizeti a kötelező járulékokat, a fogadó ország szabályai szerint.

Ugyanakkor, ha a kölcsönvevő székhelye egy másik tagállamban van, úgy a várhatóan 24 hónapot meg nem haladó kikölcsönzésnél a munkavállaló továbbra is a kölcsönbeadó székhelye szerinti biztosítási jogszabályok hatálya alatt maradhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek és kiküldése nem egy másik személy leváltása érdekében történik.

Labour Law Summit

Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!
Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.

Ha Ön még nem jelentkezett, itt megteheti!

A kivétel – azaz a hazai társadalombiztosítás hatályának fenntartása – feltételei az alábbiak:

  • közvetlen kapcsolat a kiküldő munkáltató (kölcsönbeadó) és a kiküldött munkavállaló között;
  • a kiküldő munkáltatónak (kölcsönbeadó) a letelepedése szerinti tagállamban történő szokásos tevékenykedése.

E második feltételről az Európai Bíróság kapcsolódó ítéletében [Fitzwilliam eset (C-202/97.)] kimondta, hogy az mindig csak az eset összes körülményei alapján vizsgálható. A bíróság példálózó felsorolást adott az elbírálásnál figyelembe vehető szempontokról (pl. a székhely és központi ügyintézés helye, az alkalmazott belsős munkavállalók létszáma, a kiküldött munkavállalók toborzásának helye, a kölcsönvevőkkel való szerződéskötések helye, a munkaszerződésekre és a kölcsönvevővel kötött szerződésekre alkalmazandó jog, a bevétel aránya stb.).

Munkaerő-kölcsönzési irányelv

Az Európai Parlament és Tanács 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről közösségi szinten határozott meg bizonyos minimum standardokat az EU-n belüli munkaerő-kölcsönzésre. Ezek a szabályok azonban elsősorban a tagállami szabályozás számára bírnak relevanciával, és a nemzetközi munkaerő-kölcsönzésre közvetlenül nem vonatkoznak.

A terjedelmi korlátokra tekintettel az irányelv részletes ismertetésétől eltekintünk, azonban mindenképpen szót kell ejtenünk legfontosabb vívmányáról, az egyenlő bánásmód (ekvivalencia elv) munkaerő-kölcsönzésbe történő bevezetéséről.

Főszabály szerint a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek – a kölcsönvevő vállalkozásnál töltött kikölcsönzés időtartamára – legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás vette volna fel őket.

Az irányelv alapján az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek a „törvényben, rendeletben, közigazgatási rendelkezésekben, kollektív szerződésekben és/vagy a kölcsönvevő vállalkozásnál hatályban lévő egyéb kötelező erejű általános rendelkezésekben megállapított munka- és foglalkoztatási feltételek a következők vonatkozásában:

  • a munkaidő hossza, túlmunka, szünetek, pihenőidő, éjszakai munka, szabadságok és munkaszüneti napok,
  • fifizetés.

Ezt a rendelkezést azonban alapvetően gyengíti az, hogy a rendelet három – meglehetősen rugalmas – kivételt is enged az egyenlő bánásmód szabályának alkalmazása alól, és végül a lényeg elveszik a kivételek, és „gumiszabályok” között.

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogi és etikai iránymutatást nyújt gyermekinfluencerek témájában az MPRSZ
2020. június 5.

A Magyar Public Relations Szövetség ajánlást készített, amellyel szakmai párbeszédet kezdeményez Gyereknap alkalmából. A kezdeményezés célja, hogy a tiszta szabályozás és az etikai kérdések mellett tartalmi kérdésekre is felhívja a figyelmet és ajánlást tegyen a márkák számára.

A munkahelyek újraindításakor az adatvédelemre is figyelni kell
2020. június 2.

A munkahelyek újraindításakor az adatvédelemre is figyelni kell

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések enyhítésével párhuzamosan a cégek és üzletek az újranyitást tervezik, vagy már meg is kezdték. Az újranyitással járó adatvédelmi kötelezettségekre a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda hívja fel a figyelmet.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére
2020. május 28.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

A nyertes ajánlattevő is bírságolható
2020. május 21.

A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.