A nők munkajogi védelme

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka és a szülői hivatás egyeztetése nehéz feladat és ez ma még többnyire a nőket terheli, mivel a magyar társadalmat – sok más országhoz hasonlóan – a hagyományos családmodell jellemzi, ami együtt jár a nők hátrányos megkülönböztetésével a munkaerőpiacon mind a munkához való hozzájutás, mind a munkafeltételek területén. A gyermeket nevelők munkajogi védelméről, valamint a jelenlegi helyzet esetleges javításáról kérdeztük dr. Göndör Évát, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensét.

Dr. Göndör Éva egyetemi tanulmányait 2000-ben fejezte be az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának győri képzési helyén, cum laude eredménnyel. Ettől az évtől kezdődően a Széchenyi István Egyetemen (illetve jogelődjénél) egyetemi tanársegéd, majd 2004-től egyetemi adjunktus, 2013-tól egyetemi docens.

2003-ban Európa-jogi szakjogász képesítést szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2007-ben jogi szakvizsgát tett. Tagja a Magyar Munkajogi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Akadémiai Bizottságának. PhD kutatási témája „a családi és a munkahelyi feladatok összehangolását segítő és gátló jogintézmények a munkajogban”. PhD disszertációját 2012-ben védte meg summa cum laude eredménnyel.

Kutatási területei a munkajog terrénumára esnek, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra, a gyermeket nevelők munkajogi védelmére. Szakmai érdeklődése kiterjed továbbá a munkavégzésre irányuló egyes jogviszonyok elemzésére, a munkaviszony fogalmi elemeire, illetve az Európai Unió munkajogi szabályozására és annak közösségi joggyakorlatára. Az egyetemen munkajogra, európai uniós munkajogra és szociális jogra oktatja a hallgatókat.

 

?

Melyek az anyaság védelmének munkajogi eszközei hazánkban és az unióban, és vannak-e az anyaságvállalásnak jogi buktatói?

Szétválasztanám a munkajogi és társadalombiztosítási, illetve családtámogatási eszközöket. A jelenlegi munkajogi eszközök közé sorolom a gyermek születése esetén a nőket megillető munkaidő-kedvezményeket, ilyen a szülési szabadság, gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság, a felmondási védelem szabályait, a munkáltató munkaszerződés-módosítási kötelezettségét, illetve a munkaidő-beosztásával kapcsolatos előírásokat. A társadalombiztosítási és családtámogatási rendelkezések a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság idejére járó ellátások körét szabályozzák.

Az uniós szabályozás arra törekszik, hogy legalább húsz hetes teljes mértékben kompenzált szülési szabadságot kapjanak a munkavállalók. Az Európai Parlament felhívta a figyelmet arra, hogy annak támogatása érdekében, hogy a munkavállalók a munkát és a családi életet összehangolhassák, fontos, hogy a munkavállalók hosszabb szülési és apasági szabadságot kapjanak, a tizenkét hónaposnál fiatalabb gyermek örökbefogadásának esetét is beleértve.

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás. A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában. Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

Az anyaságvállalásnak nincsenek jogi buktatói, csak emberi akadályai. Amit problémának tekintek, azok a jogszabályi rendelkezések mögött meghúzódó sztereotípiák a gyermekvállalással kapcsolatban.

 

?

Melyek a gyermekek után járó ellátások, kedvezmények 2014-ben és kinek jár emelt összegű családi pótlék?

Családtámogatási ellátások: gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, anyasági támogatás. Társadalombiztosítási ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz, valamint adókedvezmény is jár a gyermeket nevelő családoknak. A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család emelt összegű családi pótlékban részesül.

 

?

 Melyek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok nőkre vonatkozó rendelkezései?

A munkajogi szabályok a gyermeknevelést érintően nem tesznek különbséget nemi alapon, tehát viszonylag kevés rendelkezés van, ami csupán a nőkhöz kapcsolódik. Ilyen például a szülési szabadság, a várandóssággal kapcsolatos felmondási védelem, az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel alatti felmondási tilalom. Itt megjegyzem, hogy a korábbi törvény nem tett különbséget e tekintetben férfiak és nők között. Ezt visszalépésnek tartom az egyenlő bánásmód szempontjából.

 

?

 Milyen volt és milyen ma a dolgozó anyák, nők munkajogi helyzete a válságban és válság után?

A nők munkajogi helyzete alapjaiban nem változott, de a megszorításokkal összefüggő elbocsátások a nőket érintették nagyobb arányban.

 

?

 Milyen értékei vannak a női munkaerőnek munkába való visszaállás után?

A női munkaerőnek – különösen akkor, ha a munkáltatóval a gyermek születése után sem szakítja meg a kapcsolatot – különleges értéke a munkáltatóhoz való lojalitás, a szervezőkészség, a koncentrált munkavégzés, konfliktuskezelés. A kisgyermekek nevelése olyan pluszképességeket alakít ki a nőkben (és a férfiakban is, ha ők is igénybe veszik a gyermekgondozási szabadság egy részét), amely a munkában is jól hasznosítható. Például sokkal jobban tud összpontosítani a munkájára az a nő, aki tudja, hogy milyen időkeretei vannak az adott munka elvégzésére, mint akinek látszólag rendelkezésére áll az egész nap. Érdemes lenne egy ilyen kutatás/felmérés elvégzése. A gyermekek inkább pluszerőforrást jelentenek a munkában, semmint visszahúzó erőt. Ezt figyelembe véve inkább az lenne nagyon fontos, hogy rugalmassá tegyük a gyermeket nevelők számára a munkaidő-beosztást és ne féljünk attól, hogy ha előbb megy el valaki a munkahelyéről, akkor ettől rosszabb munkaerővé válik. Bevezetendő szemléletnek tartanám, hogy ne a munkahelyen eltöltött idő, hanem az elvégzett munka mennyisége számítson a munkahelyeken.

 

?

 Milyen demográfiai változások jellemzők a mai anyaszerep-vállalásra?

Sajnos rossz irányba haladunk, különösen a felsőfokú végzettségű nők körében, hiszen nagyon kitolódott az idő, amikor a nők úgy érzik, hogy készen állnak az anyaszerepre, ami sajnos azzal a következménnyel is jár, hogy nem születnek meg a második és harmadik (esetleg több) gyermekek. A másik problémát abban látom, hogy a nők abban a téves elképzelésben vannak, hogy a gyermek születése megállítja az időt és utána nem tudják beteljesíteni azokat a célokat, amelyeket kitűztek maguknak, ezért folyamatosan halogatják a gyermekvállalást.

 

?

 Milyen következményekkel jár a gyermekhiány a munkaerőpiacra, nyugdíjakra?

A kutatók előrejelzései rossz jövőképet mutatnak. A növekvő gyermekhiány később munkaerőhiányt, szakemberhiányt, kutatóhiányt fog eredményezni. Elöregedő társadalommá válunk, amely később nem lesz képes fenntartani önmagát.

A teljes interjú elolvasható a HR&Munkajog 2014/11-12 számában.

---