A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek. 


A magyarországi fogyasztók, valamint a különböző pénzügyi szolgáltatók – bankok, biztosítók, pénztárak, befektetési szolgáltatók – közti vitás ügyek megoldására működő, szakmailag független alternatív vitarendezési fórumot, a Pénzügyi Békéltető Testületet (PBT) a Magyar Nemzeti Bank működteti. Elsődleges célja a vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése egyezség létrehozásával.

Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul. Ez irányulhat egy adott pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy szerződéskötéssel, a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült nézeteltérés feloldására, illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy a PBT jár el a pénzügyi szolgáltatóhoz eredménytelenül benyújtott méltányossági kérelmek kapcsán is. Amennyiben az eljárás során az egyezség valamilyen oknál fogva mégsem jön létre, a PBT az ügy lezárása érdekében döntést hoz, és ezzel próbálja meg elősegíteni a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítását.

A pénzügyi szervezetek tehetnek úgynevezett általános alávetést – mely generális jellegű –, és tehetnek egyedi alávetést – ami mindig csak az adott ügyre vonatkozik.

  1. Ha egy pénzügyi szervezet legkésőbb a döntés meghozataláig alávetési nyilatkozatot tett és a PBT döntését magára nézve kötelezőként elismerte, akkor a kérelem megalapozottsága esetén a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hoz az ügyben. Az alávetési nyilatkozatában a bank a kötelezettségvállalás mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon egyedileg korlátozhatja.
  2. Amennyiben a pénzügyi szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a PBT tanácsának döntését kötelezésként nem ismeri el – vagy abban az esetben, ha a tanács döntésének elismeréséről a pénzügyi szervezet egyáltalán nem nyilatkozott –, amennyiben a kérelem megalapozott, a PBT ajánlást tesz.

Ezek alapján joggal merülhetne fel a fogyasztókban az az érzés, hogy a pénzügyi szervezetek nekik tetsző módon, könnyen kivonhatják magukat a PBT kötelező érvényű határozata alól, ezért a törvény kimondja, hogy egyezség hiányában a PBT akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a pénzügyi szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a fogyasztó kérelme megalapozott volt. Fontos ebben az esetben, hogy a fogyasztó érvényesítendő igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladhatja meg az egymillió forintot. A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

A PBT határozatával szemben rendelkezésre álló jogorvoslati rendszer az alávetés szempontjából hasonlóságokat és eltéréseket egyaránt tartalmaz.

  1. A kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás abból a szempontból hasonló, hogy ellene egyik esetben sincs fellebbezésnek helye, a hatályon kívül helyezés iránt keresetet kell benyújtani a Fővárosi Törvényszéken a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. A pert a PBT-vel szemben kell megindítani, mely a perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
  2. A pénzügyi szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a fentieken túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
  3. Abban az esetben, ha a pénzügyi szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a fogyasztó érvényesíteni szándékolt igénye nem haladja meg az egymillió forintot, és a kérelem megalapozott, a tanács egyezség hiányában kötelezést tartalmazó határozata ellen a pénzügyi szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondást nyújthat be. Az ellentmondás hiányosságai okán az elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet.

Összegezve, a PBT alapvető célja, hogy egyezséggel záruljon a pénzügyi fogyasztói jogvita. Az általános alávetés keretében a pénzügyi szervezet megelőlegezi a PBT-nek a teljes szakmai „felsőbbrendűséget” és előzetesen vállalja, hogy nem akarja megkérdőjelezni a PBT döntését. Az alávetés következtében a pénzügyi szervezet döntési jogköre némileg korlátozott, figyelemmel arra, hogy a PBT döntése kikényszeríthető és végrehajtható.

Az ajánlás nem rendelkezik kötelező erővel, azonban ez nem akadálya annak, hogy a pénzügyi szervezet a jogszabályi megfelelőség érdekében kötelező érvényűnek tekintse, és saját hatáskörben alkalmazza. Végül visszakanyarodva a bevezetőben megfogalmazott kérdéshez, a PBT döntéseinek való alávetés a pénzügyi szervezet döntése, ám a PBT-nek van lehetősége kötelező érvényű határozat meghozatalára abban az esetben is, ha az alávetés nem történt meg.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Édes Fanni ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.