A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása

Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek. 


A magyarországi fogyasztók, valamint a különböző pénzügyi szolgáltatók – bankok, biztosítók, pénztárak, befektetési szolgáltatók – közti vitás ügyek megoldására működő, szakmailag független alternatív vitarendezési fórumot, a Pénzügyi Békéltető Testületet (PBT) a Magyar Nemzeti Bank működteti. Elsődleges célja a vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése egyezség létrehozásával.

Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul. Ez irányulhat egy adott pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy szerződéskötéssel, a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült nézeteltérés feloldására, illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy a PBT jár el a pénzügyi szolgáltatóhoz eredménytelenül benyújtott méltányossági kérelmek kapcsán is. Amennyiben az eljárás során az egyezség valamilyen oknál fogva mégsem jön létre, a PBT az ügy lezárása érdekében döntést hoz, és ezzel próbálja meg elősegíteni a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítását.

A pénzügyi szervezetek tehetnek úgynevezett általános alávetést – mely generális jellegű –, és tehetnek egyedi alávetést – ami mindig csak az adott ügyre vonatkozik.

  1. Ha egy pénzügyi szervezet legkésőbb a döntés meghozataláig alávetési nyilatkozatot tett és a PBT döntését magára nézve kötelezőként elismerte, akkor a kérelem megalapozottsága esetén a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hoz az ügyben. Az alávetési nyilatkozatában a bank a kötelezettségvállalás mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon egyedileg korlátozhatja.
  2. Amennyiben a pénzügyi szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a PBT tanácsának döntését kötelezésként nem ismeri el – vagy abban az esetben, ha a tanács döntésének elismeréséről a pénzügyi szervezet egyáltalán nem nyilatkozott –, amennyiben a kérelem megalapozott, a PBT ajánlást tesz.

Ezek alapján joggal merülhetne fel a fogyasztókban az az érzés, hogy a pénzügyi szervezetek nekik tetsző módon, könnyen kivonhatják magukat a PBT kötelező érvényű határozata alól, ezért a törvény kimondja, hogy egyezség hiányában a PBT akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a pénzügyi szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a fogyasztó kérelme megalapozott volt. Fontos ebben az esetben, hogy a fogyasztó érvényesítendő igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladhatja meg az egymillió forintot. A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

A PBT határozatával szemben rendelkezésre álló jogorvoslati rendszer az alávetés szempontjából hasonlóságokat és eltéréseket egyaránt tartalmaz.

  1. A kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás abból a szempontból hasonló, hogy ellene egyik esetben sincs fellebbezésnek helye, a hatályon kívül helyezés iránt keresetet kell benyújtani a Fővárosi Törvényszéken a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. A pert a PBT-vel szemben kell megindítani, mely a perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
  2. A pénzügyi szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a fentieken túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
  3. Abban az esetben, ha a pénzügyi szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a fogyasztó érvényesíteni szándékolt igénye nem haladja meg az egymillió forintot, és a kérelem megalapozott, a tanács egyezség hiányában kötelezést tartalmazó határozata ellen a pénzügyi szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondást nyújthat be. Az ellentmondás hiányosságai okán az elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet.

Összegezve, a PBT alapvető célja, hogy egyezséggel záruljon a pénzügyi fogyasztói jogvita. Az általános alávetés keretében a pénzügyi szervezet megelőlegezi a PBT-nek a teljes szakmai „felsőbbrendűséget” és előzetesen vállalja, hogy nem akarja megkérdőjelezni a PBT döntését. Az alávetés következtében a pénzügyi szervezet döntési jogköre némileg korlátozott, figyelemmel arra, hogy a PBT döntése kikényszeríthető és végrehajtható.

Az ajánlás nem rendelkezik kötelező erővel, azonban ez nem akadálya annak, hogy a pénzügyi szervezet a jogszabályi megfelelőség érdekében kötelező érvényűnek tekintse, és saját hatáskörben alkalmazza. Végül visszakanyarodva a bevezetőben megfogalmazott kérdéshez, a PBT döntéseinek való alávetés a pénzügyi szervezet döntése, ám a PBT-nek van lehetősége kötelező érvényű határozat meghozatalára abban az esetben is, ha az alávetés nem történt meg.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Édes Fanni ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


Törvénymódosítás készül a feketemunka ellen
2020. október 28.

A kormány törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről.

Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent
2020. október 21.

Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent

A GVH megállapította, hogy a Heineken nem megfelelően igazolta a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségének csökkentésére vonatkozó vállalásait, ezért a hatóság bírságot szabott ki a cégre.