A tanulmányi szerződés megszegésének következményei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb öt éven keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Mi történik akkor, ha a munkavállaló, vagy a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeket?
Szerződésszegésről általában, arányosság, kötbér
A lényeges szerződésszegés objektív tényállás, azaz független a munkáltatói és a munkavállalói magatartás felróhatóságától. A kötelezettség elmulasztása esetében annak indoka nem releváns, szerződésszegésnek minősül a kötelezettség objektív ellehetetlenülése is (pl. a munkáltatói tevékenység megszűnése).
A tanulmányi szerződés alapján nyújtott szolgáltatásoknak arányosnak kell lenniük. Az arányossági követelmény megsértése a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ennek megfelelően a bíróság a felperes kérelmére helyreállíthatja az arányosságot vagy megállapíthatja a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a felek az érvénytelen rész nélkül egyébként nem kötöttek volna szerződést.
A tanulmányi szerződést ugyanakkor bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a nyújtott támogatást a munkáltató arányosan visszakövetelheti.
A felek írásban kötbért is kiköthetnek a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján. Ekkor a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést, azonban mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Munkáltató szerződésszegése
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi, például nem fejezi be időre a tanulmányait és a felek nem módosították a szerződést
A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. A munkáltató lényeges szerződésszegése minden további jognyilatkozat megtétele nélkül is mentesíti a munkavállalót a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése alól, azaz nem kell külön felmondania a tanulmányi szerződést.
A munkáltatói magatartás általában akkor minősül lényeges szerződésszegésnek, ha az a munkavállaló tanulmányainak folytatását jelentősen elnehezíti vagy lehetetlenné teszi. Ez alapján nem minősül lényeges szerződésszegésnek például a munkáltatónak a támogatás nyújtása során bekövetkező rövid idejű késedelme, ahogyan az sem, ha a vállalt támogatás jelentéktelen részét nem nyújtja, vagy azzal késedelembe esik.
A munkáltatói lényeges szerződésszegés következménye az, hogy a munkavállaló tanulmányi szerződés felmondása nélkül is mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei alól, azaz nem köteles továbbiakban tanulmányai folytatására, és gyakorolhatja felmondási jogát. Utóbbi esetben a munkáltató által nyújtott támogatás nem követelhető vissza. A szerződésszegő munkáltatói magatartás esetében a munkavállaló követelheti esetleges kárának megtérítését is, melyre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen kár lehet például, ha a tandíjat a munkavállaló saját maga kényszerült befizetni, vagy pótvizsgadíjat kellett fizetnie amiatt, mert a munkáltató nem biztosította részére a vizsgára történő felkészüléshez szükséges szabadnapokat.
A bírói gyakorlat szerint lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat (BH2009. 191.). Lényeges szerződésszegés az is, ha a tanulmányok ideje alatt a munkáltató a tanulmányi szabadság mértékénél jóval kevesebb szabadidőt biztosít (EBH2010. 2168.), továbbá az is ha – ilyen kikötés esetén – a munkáltató nem a munkavállaló képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót, illetve e kötelességének elvárható időn belül nem tesz eleget (BH1994. 346.).
Munkavállaló szerződésszegése
A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti, de csak arányosan teheti meg, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét töltötte le.
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi (pl. nem fejezi be időre a tanulmányait és a felek nem módosították a szerződést). Az elállási jog gyakorlása esetén – mivel az visszamenőleges hatállyal szünteti meg a tanulmányi szerződést – elszámolásnak van helye, amely gyakorlatilag a munkáltató által nyújtott támogatás visszakövetelésének jogát nyitja meg.
Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása (a visszatérítési kötelezettség ekkor is arányos). A felek egyéb esetekre is kiköthetik az elállási jogot a tanulmányi szerződésben, ilyenkor a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.
Nem csak az minősül a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegésének, ha az ő jognyilatkozata alapján szűnik meg a kikötött idő lejárta előtt a munkaviszony, hanem az is, ha a munkáltató a munkaviszonyát a magatartására tekintettel szűnteti meg. Ide sorolható a munkáltatói azonnali hatályú felmondás, amikor a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ezen túlmenően azonban megállapítható a munkavállaló magatartásával kapcsolatos összefüggés abban az esetben is, ha a munkáltatói felmondás valamely képesség hiányán, illetve beszűkülésén alapul és e körülmény a munkavállaló magatartására vezethető vissza (pl. ittas vezetés miatt elveszik a kamionsofőr jogosítványát).
A jogszerű munkáltatói felmondás a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegésének tekintendő. Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen kötelezheti a felvett támogatás visszafizetésére, akkor is, ha a munkavállaló azért nem szerzi meg a diplomáját, mert nem szerezte meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát (BH2008. 226.). A munkáltató a munkavállalói távollét idejére nyújtott díjazást azzal követelheti vissza, hogy az ahhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok munkavállalótól való visszakövetelésére nincs mód (BH1991. 132.).
