A válság utáni felpattanásban bíznak a kisvállalkozások


A hazai kis- és középvállalkozások közel olyan nagy ugrást várnak a versenyhelyzetükben, mint a 2008-as gazdasági világválság után, derült ki a K&H bizalmi index második negyedéves felméréséből.

A vállalatok jelentős részének okozott gondot a vírus, a kis- és középvállalkozások várakozásait rendszeresen mérő K&H bizalmi index első negyedéves felmérése szerint 32 százalékuk szenvedett súlyos vagy visszafordíthatatlan veszteségeket. Mostanra viszont már látszik a fény az alagút végén: a cégek ismét javulást várnak versenyhelyzetüket tekintve, nem is akármilyen mértékben.

Rekordot közelítő eredmény

A kutatás legutóbbi eredményei szerint ugyanis, amíg az előző negyedévben a cégek 28 százaléka várta a következő egy évre vonatkozó helyzetének javulását versenytársaihoz képest, most már 31 százalékuk számít erre. Sőt, a pozitív változást váró cégeken belül 6 százalék pozíciójának lényeges javulásával számol. A 31 százalékos érték az index 17 éves történetének második legkiemelkedőbb értéke, ennél magasabban csak a 2008-as gazdasági világválság után, 2010 második negyedévében állt a mutató. Ekkor a kkv-k 34 százaléka várta, hogy versenyhelyzete kedvezően fog alakulni.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

„A rekordot közelítő eredmény mögött feltehetően az áll, hogy azon cégek, akik átvészelték a járvánnyal együtt járó gazdasági nehézségeket, megerősödve jöttek ki belőle” – értékelte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője. „Ezek a vállalkozások gyorsan tudtak reagálni a folyamatosan változó körülményekre, felismerték az így megváltozott ügyféligényeket, és ezzel összhangban még inkább nyitottak a digitális megoldások irányába. Sok esetben olyan nehéz döntéseket is hoztak, mint például a munkaidő csökkentése, a költségek minimalizálása vagy akár üzletek bezárása. Most viszont láthatóan meglett a gyümölcse a gyors alkalmazkodásnak és az olykor nehéz döntéseknek” – fejtette ki a szakértő.

A közterhek miatt is bizakodóak

Emellett a közterhek változását pozitívnak ítélik meg és a kormány gazdaságpolitikáját is többnyire vállalkozásbarátnak látják a cégek, ami hozzájárulhat, hogy a várakozások a járványhelyzet mérséklődésével egyre derűlátóbbak.

Pénzügyi lehetőségeiket tekintve a 300 millió és 2 milliárd forint közötti éves árbevételű középvállalkozások a legoptimistábbak: 45 százalékuk számol a versenyhelyzete javulásával. A régiókat tekintve Budapest a legbizakodóbb, itt a kkv-k 35 százaléka számít javulásra, míg a Nyugat-Dunántúlon mindössze az ötödük (21%) – olvasható a K&H közleményében.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2021. október 19.

Hogyan előzhető meg a munkatársak kiégése?

A munkavégzés átalakulóban van, amely miatt a jogi vezetők és teamek sok bizonytalansággal és megválaszolatlan kérdéssel szembesülnek. A példátlan változások és a sok ügyvédi iroda gyors növekedése miatt az ügyvédi irodák vezetőinek proaktívan kell tervezni a munkahelyi környezetet annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkavállalók kiégését és növeljék a munkavállalók motivációját.

2021. október 18.

Etikai forródrótot kell kiépíteni a nagyvállalatoknak

Hamarosan minden hazai közép- és nagyvállalatnál lehetővé kell tenni, hogy egy névtelenséget biztosító etikai forródróton keresztül jelenthessék a dolgozók a szabálysértéseket. Az Európai Unió 2021. december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek – olvasható az EY Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.

2021. október 18.

Döntött a Kúria a külföldi utasokat megillető áfa mentesség kérdésében

A Kúria hatályában fenntartotta a Szegedi Törvényszék ítéletét, amelyben az Európai Unió Bíróságának Bakati ügyben hozott döntése alapján kimondta: nem valósul meg adókijátszás akkor, ha a külföldi utast megillető áfa mentesség feltételei nem teljesülnek ugyan, de a termékek igazoltan elhagyják az unió területét. Ebben az esetben termékexport címén áll fenn adómentesség, függetlenül attól, hogy a vámalakiságokat elmulasztották. A Kúria döntésének ismeretében időszerű foglalkozni a „hogyan tovább?” kérdésével, mivel az ítéletek fényében az eddigi gyakorlat nem lesz fenntartható, azt mind a kereskedőknek, mind az adóhatóságnak át kell gondolnia.