A váltó forgatmányozása egy ítélet tükrében


A szerző egy ítélet alapján a váltóátruházás egyes kérdéseit veszi górcső alá.

Korábban már többször foglalkoztunk a váltókkal összefüggő követelésérvényesítés gyakorlatával, ezen belül pedig elsődlegesen azzal, hogy a kötelezetti oldalon milyen jellegű kifogások merülnek fel, illetve ezeket a bírói gyakorlat hogyan ítéli meg. A váltóból eredő követelés érvényesítése és ezzel összefüggésben a váltóper mindig tartalmazott eltérő szabályokat az általános követelés-érvényesítési és peres eljárásokhoz képest. A váltó ugyanis egy olyan értékpapír, mely pénz fizetésére kötelezi annak kiállítóját, illetve kezesét is, kifogásra viszonylag szűk körben van lehetőség. Mint általában a követelések esetében, a váltóból eredő követelés jogosultja is át tudja ruházni követelését harmadik személyre, aki a váltóból eredően az eredeti jogosulttal azonos módon tud követelést érvényesíteni. Ezt az átruházást nevezi a jogszabály forgatmányozásnak, tehát a váltó egy forgatható értékpapír. A váltónak két fontos jellemzője van: a benne foglalt kötelezettség absztrakt, szigorú szabályok alá esik mind a követelés érvényesítése, mind pedig a kötelezettség teljesítésének az elmulasztása. Az absztrakt kötelezettségvállalás azt jelenti, hogy a váltó független az alapügylettől, azaz a követelést maga a váltó teljes mértékben körülírja.

A váltó értékpapír jellegéből ered, hogy a váltóból eredő jogok teljes egészükben a váltóbirtokost illetik meg. A váltóbirtokos személye azonban a forgatmányozással változhat, tehát e jogok a mindenkori váltóbirtokost illetik meg. Ilyen értelemben egy váltóper során jelentősége van annak, hogy ki is a váltóbirtokos, pontosabban kit kell váltóbirtokosnak tekinteni.

A váltóperek kapcsán a Vt. 91. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a keresetlevélhez csatolni kell a váltó hiteles másolatát, azaz a Pp. 171. §-át kiegészítve azt a keresetlevél kötelező mellékletévé teszi. A hiteles másolatot a közjegyző készíti el az 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) 137. §- ára hivatkozással és egy tanúsítványt (közokiratot) állít ki, amely csak és kizárólag azt tanúsítja, hogy a közjegyző a másolatot összehasonlította a felmutatott dokumentummal és ennek alapján azt állapította meg, hogy a másolat a közjegyzőnek felmutatott okirattal megegyezik. Tartalmilag az alábbiakat szokták a közjegyzők rögzíteni:

„(…) Ez az elektronikus másolat az előttem eredetiként felmutatott két lapon két oldalból álló, összetűzött papír alapú dokumentummal egyező (…)” (hitelesítési záradék).

Kérdésként merült fel egy váltóperben, hogy a váltó rendelvényesének képviseletében a váltóról hiteles másolatot készítő munkavállaló váltóbirtokossá válik-e azáltal, hogy a közjegyző feltünteti nevét a hitelesítés során és mint a váltó birtokosát nevezi meg.

A konkrét jogesetben mind az első, mind pedig a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közjegyző nem jogosult váltójogi értelemben a váltóbirtokos személyét megállapítani. A bíróság álláspontja szerint ugyanis a váltóbirtokos személyének megállapítása a bíróság és nem a közjegyző feladata, ennek során annak van jelentősége, hogy a perben ki csatolja be a váltót, és ki igazolja a váltóbirtokosi minőségét, úgy, hogy a forgatmány meg nem szakított láncolatával jutott a váltó birtokába. Ennél fogva tehát a kereshetőségi joga a perben csak annak lesz, aki forgatmánnyal tudja igazolni a váltóbirtokosi minőségét, annak pedig nem lesz jelentősége, hogy egy jogszabályból eredő hitelesítési kötelezettség során ténylegesen ki járt el a közjegyző előtt, azaz ki mutatta fel a váltót abból a célból, hogy a közjegyző arról másolatot készítsen. A közjegyző által tehát a hitelesítés során megállapított tény nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a közjegyző által készített iraton a váltó birtokosaként megjelölt személy igényt érvényesíthessen a váltóból eredően. Jogi értelemben tehát a váltóból eredő közvetlen kereshetőségi jog nem illetheti meg ezt a személyt.

A bíróság érvelése alapján tehát a váltó első forgatója szükségképpen a rendelvényes lehet. A forgatmánynak, azaz a váltóátruházásnak feltétlennek kell lennie. A váltó átruházásról szóló nyilatkozatot magára a váltóra kell rávezetni. Ennek formai követelménye, hogy a váltó hátlapjára is ráírható, de akár a váltóhoz csatolt külön lapon, azaz toldaton is szerepelhet a forgatmány. A váltó előlapjára csak a kitöltött forgatmány írható. Maga a forgatmány rövid nyilatkozatból áll, elegendő a forgató aláírása is. A váltóátruházásnak kétféle módja van, az egyik a kitöltött forgatmány: amikor az átruházó nyilatkozat az átruházón felül megjelöli a kedvezményezettet, azaz a forgatmányost is; a másik az üres forgatmány: amikor csak a forgatót (átruházót) jelöli meg, a forgatmányost nem. A váltó forgatása esetén a váltó birtokosát csak akkor lehet jogos váltóbirtokosnak tekinteni, amennyiben a jogát az átruházások (forgatmányok) szakadatlan láncolata igazolja.

Ha valamelyik forgatmány nem a megelőző forgatmányostól származik, a láncolat megszakad, az ezt követő forgatmányosok a váltó alapján semmiféle jogot nem szereznek.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

Értékpapírkibocsátás közösségi finanszírozási platormon: a hazai szereplők egyelőre jogi bizonytalanságokba ütköznek

Nincs egyszerű dolguk azoknak a vállalatoknak, amelyek közösségi finanszírozási platformon keresztül szeretnének értékpapírt kibocsátani, így szerezve forrást egy új beruházáshoz. Bár Magyarország lassan 2 éve alkalmazza az unió Crowdfunding Rendeletét, a közösségi finanszírozás még gyerekcipőben jár itthon, aminek egyik oka a hazai szabályozás hiányossága a Kapolyi Ügyvédi Iroda elemzése szerint.

2023. június 5.

Mikor érdemes igénybe venni a szülői szabadságot?

A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.