A vezetők kártérítési felelősségének szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. az általános kárfelelősségi szabályoktól eltérő – azoknál szigorúbb – rendelkezéseket tartalmaz a munkáltató vezetőjére és vezetőnek minősített munkavállalóira nézve, tekintettel arra, hogy a felelős beosztásokat betöltő személyek által okozott károk is lényegesen nagyobbak lehetnek, mint amit egy alkalmazott általában okozhat.

Vezető és vezetőnek minősített munkavállaló

A munkajogban a „vezető” fogalmán a munkáltató vezetőjét, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállalót kell érteni. Ennek a személynek a pontos meghatározása minden esetben a munkáltató szervezeti formájának, létesítő okiratának, belső szabályainak és a vonatkozó jogszabályoknak függvényében történhet. Például a kft. vezetője az ügyvezető, többes ügyvezetés esetén minden azonos jogállású vezető, de helyettesítésére jogosult munkavállalót már csak a konkrét társaság belső felépítését ismerve lehet meghatározni. A helyettesnek két feltételnek kell együttesen megfelelnie ahhoz, hogy az Mt. szerint vezetőnek minősüljön:

• közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban kell állnia a vezetővel,
• jogosultnak kell lennie – legalább bizonyos jogok tekintetében – a vezető helyettesítésére.

Ehhez minden esetben egyedileg kell vizsgálni az érintett munkakört és annak tartalmát, önmagában a „helyettes” elnevezés használata még nem elegendő a vezetőnek minősítéshez. A bírósági gyakorlatban a vezető helyettesének minősítésekor elsősorban annak van jelentősége, hogy rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon és a munkáltató irányításában döntő szerepe legyen. Ilyen vezető lehet tipikusan a társaság legfőbb szerve által kinevezett cégvezető.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

A fentieken túl az Mt. lehetőséget biztosít a feleknek, hogy munkaszerződésben a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írják elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (2015-ben 735.000 Ft/hó). Azaz, a munkavállaló az alábbi három feltétel együttes fennállása esetén minősíthető vezetőnek:

• alapbére (nem pedig a teljes munkabére) eléri a törvényben meghatározott mértéket,
• a munkáltató szervezeti sajátosságai és a munkaköri feladatok alapján a munkavállaló kiemelt jelentőségű vagy fokozottan bizalmi munkakört tölt be,
• a munkavállaló a munkaszerződésben a vezetővé minősítésbe beleegyezik, azaz a minősítés nem egyoldalú munkáltatói döntés eredménye.

A vezető kártérítési felelőssége

A vezető kártérítési felelőssége az általános szabályoktól eltérően, már az enyhe fokú gondatlanság esetén is – hasonlóan a súlyos gondatlansággal és a szándékosan okozott károkhoz – a teljes kárért fennáll, szemben az általános szabállyal, ami ilyen esetekben 4 havi távolléti díjban korlátozza a kártérítési felelősség felső határát. Azaz, a vezető valamennyi vétkesen okozott kár esetében a kár mértékétől függetlenül felelős a teljes kárért.

Ezen túlmenően a vezető jogellenes munkaviszony megszüntetésére is szigorúbb szabályok érvényesülnek. Amennyiben a vezető jogellenesen szünteti meg, akár határozott, akár határozatlan idejű jogviszonyát, úgy tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget köteles megfizetni a munkáltatónak, azzal, hogy a munkáltató ezt meghaladó kárát természetesen továbbra is jogosult a vezetővel szemben érvényesíteni.

A vezetőkre vonatkozó rendelkezések azonban megengedik, hogy a felek megállapodásukban szinte valamennyi munkajogi szabálytól, így a kártérítésre vonatkozó szabálytól is, eltérjenek, akár a munkavállaló hátrányára. Azaz, a fentebb ismertetett kártérítési szabályoktól közös megegyezéssel szabadon el lehet térni, akár enyhítve, akár szigorítva, vagy éppen kiegészítve azokat.

Vezető tisztségviselők – felelősségi viszonyok az egyes jogterületeken

Pontosan tudja Ön, mire kell figyelnie: Az új Ptk. alapján; fizetésképtelenség – felszámolás – esetén; a cégtörvény alapján; munkajogi és büntetőjogi szempontból; a befektetési és szolgáltatási szabályok alapján; a hitelintézeti törvény alapján? A válazokat megtudhatja június 3-ai konferenciánkon, ráadásként pedig a népszerű A vezető tisztségviselő felelőssége című könyvet is megkapja! További információ és jelentkezés >>

A kártérítésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezése és alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy azok kizárólag a munkaviszonyban álló vezetőkre és a vezetők által a munkáltatónak okozott károkra vonatkoznak. Így amennyiben például a kft. ügyvezetését megbízási jogviszony alapján látja el az ügyvezető, úgy károkozására a polgári jog szabályait kell alkalmazni.

Itt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy a vezető tisztségviselő (például az ügyvezető), függetlenül attól, hogy munkaviszonyban áll vagy sem, a polgári jog szabályai szerint, ha e tisztségével összefüggésben harmadik személynek – szerződésen kívül – kárt okoz, a jogi személlyel egyetemlegesen felelős. A munkajogi szabályok ebben az esetben csak a jogi személy, mint munkáltató és a vezető közötti kapcsolatban, utólag kapnak szerepet, amikor is a munkáltató érvényesítheti a vezetővel szemben azokat a károkat, amelyeket esetlegesen a károsultnak ő térített meg, de a vezető, mint munkavállaló okozott.

---