A vezetőkre más szabályok vonatkoznak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.


A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók.

Ki minősül vezető állású munkavállalónak?

A Munka Törvénykönyve jelenleg hatályos rendelkezései szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint annak közvetlen irányítása alatt álló, a helyettesítésére feljogosított munkavállaló. A szabályozás lehetővé teszi, hogy bármely munkavállalót munkaszerződésében vezető állásúnak minősítsenek, ehhez azonban az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

  • kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört kell betöltenie
  • alapbére el kell, hogy érje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (2013-ban bruttó 686 000 forint).

Milyen összeférhetetlenségi szabályok kapcsolódnak a vezető állású munkavállalókhoz?

A vezető állású munkavállalókra speciális összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók:

  • további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek,
  • nem szerezhetnek részesedést a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
  • nem köthetnek a saját nevükben, vagy javukra a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet,
  • kötelesek bejelenteni, ha hozzátartozójuk tagja, vagy vezetője a munkáltatóéval azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató, vagy azzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Milyen eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?

A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók. A vezető állású munkavállalók

  • munkarendje kötetlen
  • gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felelnek,
  • amennyiben jogellenesen szüntetik meg a munkaviszonyukat, úgy 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezhetők,
  • esetében nem alkalmazhatóak a felmondási korlátozások,
  • nem jogosultak a gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságon lévőket egyébként megillető felmondási védelemre,
  • határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása esetén a munkáltatót nem terheli indoklási kötelezettség.

Fontos szabály továbbá, hogy a vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.
A vezető állásúakra alkalmazandó fenti összeférhetetlenségi és egyéb munkajogi szabályok azonban csupán névlegesek, mivel azoktól a felek eltérhetnek, akár a vezető hátrányára is.

A vezető állásúak munkaszerződése a fentieken túl eltérhet az Mt. teljes második részében foglaltaktól (szintén akár a vezetők hátrányára is), így akár az is lehetséges, hogy a felek például úgy egyezzenek meg, hogy a vezető állású munkavállalónak kevesebb szabadságot, vagy hosszabb felmondási időt írnak elő az Mt-ben található, egyébként kötelező rendelkezésekhez képest. A vezetőre azonban semmiképpen nem terjedhet ki a kollektív szerződés hatálya: ez az egyetlen eltérést meg nem engedő rendelkezés a vezető állású munkavállalók tekintetében.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy eltérő megállapodás hiányában a fenti összeférhetetlenségi szabályok és speciális munkajogi rendelkezések alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra, amelyektől azonban a felek közös megállapodás alapján szinte teljes mértékben eltérhetnek.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.