Adatvédelem: készülni kell a GPDR-re
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2018 májusában hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelettől, az az a GDPR-től leginkább azt várja a piac, hogy a vállalati ügyfelek nagyobb biztonságban tudhassák legfontosabb adataikat – írja közleményében az EY. A GDPR rendeletnek való megfelelés azonban nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is – figyelmeztet a tanácsadó cég.
„A hazai vállalatok túlnyomó többsége még nincs felkészülve a GDPR rendelet által támasztott technikai követelmények teljesítésére. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a legnagyobb cégek már elkezdték felismerni az új szabályok jelentőségét, és megkezdték a felkészülést.” – idézi a közlemény Zala Mihályt, az EY Kibervédelmi üzletágának igazgatóját a GDPR szabály részleteiről.
Az EY Globális Információbiztonsági felmérésének adatai szerint a vállalatok 67 százaléka számára a jogszabályi megfelelőség a legfontosabb motiváció az adatvédelmi beruházások elvégzésére. Így a tanácsadó vállalat arra számít, hogy a legtöbb cég itthon is a potenciálisan magas, akár az árbevétel 4 százalékát is elérő bírság miatt fog belekezdeni a fejlesztésekbe. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ki mikor vág bele a folyamatokba. Az EY becslése szerint ugyanis a GDPR szabályoknak való megfelelés minimum két hónap, de adott esetben akár egy egész éves folyamatot igényel.
Ennek oka, hogy ahhoz, hogy egy vállalat felkészülten várhassa a szabályok jövő májusi hatályba lépését, számos új elvnek kell megfelelnie.
|
|
|
Témák:
Az Adatvédelmi Rendelet újdonságai
A marketing célú adatkezelés főbb kérdései és jövőbeli kihívások
Adatkezelés a követeléskezelési tevékenység során
A munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről
Március 15-éig kedvezményesen jelentkezhet a képzésre!
|
Elszámoltathatóság elve
Ilyen az elszámoltathatóság elve, ami megköveteli az adatkezelőktől, hogy képesek legyenek aktívan igazolni megfelelésüket ahelyett, hogy csupán a hatóság vagy az érintettek visszajelzéseire várnak. Ennek megfelelően innentől kezdve minden esetleges támadásból származó kárért az adatkezelő felel majd.
Álnevesítés és titkosítás
A rendelet előírja, hogy a természetes személy neve helyett álnevet kell a tárolás és továbbítás során használni, valamint előírja az adatok megfelelő titkosítását is. Erre azért van szükség, hogy sikeres kibertámadás vagy egyéb incidens esetén ne közvetlenül és ne azonnal kompromittálódjanak ezen – tárolt vagy továbbított – személyes adatok.
Betekintéshez ás adathordozhatósághoz való jog
A rendelet 20. cikkelye szintén jelentős változásokat hozhat: Az érintett jogosult lesz arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja. Mindezeken túl a jelenlegi adatkezelőtől kérheti ezen adatok továbbítását is egy másik adatkezelőnek.
Felejtéshez való jog
Talán a legtöbb bizonytalanságot a felejtéshez való jog jelentheti a szakemberek és a vállalatok számára. Ennek oka, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokat még folyamatosan pontosítják. A felejtéshez való jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy érintetett személy ezt kéri az adatkezelőtől, akkor valamennyi személyes adatát törölnie kell minden eszközről, függetlenül az érintett korábbi hozzájárulásaitól – zárul az EY közleménye.
