Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2018 májusában hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelettől, az az a GDPR-től leginkább azt várja a piac, hogy a vállalati ügyfelek nagyobb biztonságban tudhassák legfontosabb adataikat – írja közleményében az EY. A GDPR rendeletnek való megfelelés azonban nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is – figyelmeztet a tanácsadó cég.
„A hazai vállalatok túlnyomó többsége még nincs felkészülve a GDPR rendelet által támasztott technikai követelmények teljesítésére. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a legnagyobb cégek már elkezdték felismerni az új szabályok jelentőségét, és megkezdték a felkészülést.” – idézi a közlemény Zala Mihályt, az EY Kibervédelmi üzletágának igazgatóját a GDPR szabály részleteiről.
Az EY Globális Információbiztonsági felmérésének adatai szerint a vállalatok 67 százaléka számára a jogszabályi megfelelőség a legfontosabb motiváció az adatvédelmi beruházások elvégzésére. Így a tanácsadó vállalat arra számít, hogy a legtöbb cég itthon is a potenciálisan magas, akár az árbevétel 4 százalékát is elérő bírság miatt fog belekezdeni a fejlesztésekbe. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ki mikor vág bele a folyamatokba. Az EY becslése szerint ugyanis a GDPR szabályoknak való megfelelés minimum két hónap, de adott esetben akár egy egész éves folyamatot igényel.
Ennek oka, hogy ahhoz, hogy egy vállalat felkészülten várhassa a szabályok jövő májusi hatályba lépését, számos új elvnek kell megfelelnie.
Az adatvédelem jelene a jövő szemléletében2017.04.25. |
---|
Témák: Az Adatvédelmi Rendelet újdonságai A marketing célú adatkezelés főbb kérdései és jövőbeli kihívások Adatkezelés a követeléskezelési tevékenység során A munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről Március 15-éig kedvezményesen jelentkezhet a képzésre! További részletek >> |
Elszámoltathatóság elve
Ilyen az elszámoltathatóság elve, ami megköveteli az adatkezelőktől, hogy képesek legyenek aktívan igazolni megfelelésüket ahelyett, hogy csupán a hatóság vagy az érintettek visszajelzéseire várnak. Ennek megfelelően innentől kezdve minden esetleges támadásból származó kárért az adatkezelő felel majd.
Álnevesítés és titkosítás
A rendelet előírja, hogy a természetes személy neve helyett álnevet kell a tárolás és továbbítás során használni, valamint előírja az adatok megfelelő titkosítását is. Erre azért van szükség, hogy sikeres kibertámadás vagy egyéb incidens esetén ne közvetlenül és ne azonnal kompromittálódjanak ezen – tárolt vagy továbbított – személyes adatok.
Betekintéshez ás adathordozhatósághoz való jog
A rendelet 20. cikkelye szintén jelentős változásokat hozhat: Az érintett jogosult lesz arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja. Mindezeken túl a jelenlegi adatkezelőtől kérheti ezen adatok továbbítását is egy másik adatkezelőnek.
Felejtéshez való jog
Talán a legtöbb bizonytalanságot a felejtéshez való jog jelentheti a szakemberek és a vállalatok számára. Ennek oka, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokat még folyamatosan pontosítják. A felejtéshez való jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy érintetett személy ezt kéri az adatkezelőtől, akkor valamennyi személyes adatát törölnie kell minden eszközről, függetlenül az érintett korábbi hozzájárulásaitól – zárul az EY közleménye.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!