Az EB javítaná a gyakornokok esélyeit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság december elején iránymutatást terjesztett elő annak érdekében, hogy a gyakornokok biztonságos és méltányos körülmények között szerezhessenek magas színvonalú munkatapasztalatot és nagyobb eséllyel találjanak jó munkát. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslat mindenekelőtt arra szólítja fel a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a nemzeti jog és gyakorlat, valamint az iránymutatásban rögzített elvek összhangjáról, akár jogszabályaik kiigazításával.


Alacsony a színvonal

A szakmai gyakorlatok az Európai Bizottság által 2012 decemberében javasolt, majd a Miniszterek Tanácsa által 2013 áprilisában elfogadott ifjúsági garancia központi elemét képezik. Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés szerint a munkakörülmények, illetve az elsajátítható ismeretek tekintetében jelenleg minden harmadik szakmai gyakorlat elmarad az elvárt színvonaltól. A munkáltatók sok esetben pályakezdő állásokat váltanak ki a nem kellően színvonalas szakmai gyakorlatokkal.

„A szakmai gyakorlatok elengedhetetlenek a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javításához, valamint az iskolából a munka világába való átmenet zökkenőmentessé tételéhez. Elfogadhatatlan, hogy a gyakornokok egy részét olcsó, sőt, ingyenes munkaerőnek tekintik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyakornokok hasznos képzésben részesüljenek, értékes tapasztalatokat szerezzenek és mindezeket sikeresen tudják felhasználni az álláskeresés során. A javasolt iránymutatás végrehajtása révén a gyakornokok megfelelő körülmények között szerezhetnek magas színvonalú munkatapasztalatot” – nyilatkozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos.

Milyen legyen a gyakornoki szerződés?

Az iránymutatás javítja a szakmai gyakorlatok feltételeinek átláthatóságát, többek között előírja azt, hogy a szakmai gyakorlatok írásos gyakornoki szerződésen alapuljanak. A szerződésnek tartalmaznia kell az elsajátítandó ismeretek leírását (tanulmányi célok, szakmai irányítás) és a munkakörülményeket (határozott időtartam, munkaidő, annak egyértelmű feltüntetése, hogy a gyakornok kap-e fizetést vagy egyéb ellentételezést, valamint hogy jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra). A javaslat szerint a szakmai gyakorlatot kínáló munkáltatóknak a hirdetésben fel kell tüntetniük, hogy a gyakornok kap-e javadalmazást.

A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének elfogadása – a benne meghatározott, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó egységes minőségi követelmények révén – várhatóan elősegíti az ifjúsági garanciarendszerek tagállami végrehajtását. Emellett ösztönözni fogja a nemzetközi szakmai gyakorlatok körének bővítését. A javasolt keretrendszer nem vonatkozik az egyetemi képzés részét képező gyakorlatokra, valamint azokra a szakmai gyakorlatokra, amelyek kötelezőek bizonyos szakmák elsajátításához.

A garanciarendszer elemei

Az ifjúsági garancia lényege, hogy az iskolapadból kikerülő, illetve munkanélkülivé váló 25 év alatti fiatalok mindegyike négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Az ifjúsági garancia az egyik legfontosabb és legsürgetőbb strukturális reform, amelyet a tagállamoknak be kell vezetniük az ifjúsági munkanélküliség kezelése, valamint az iskolából a munka világába való átmenet javítása érdekében. A garanciarendszer hatékony végrehajtásához elengedhetetlenek a színvonalas szakmai gyakorlatok.

A munkaerő-piacra való belépés kapuja

Az elmúlt két évtizedben a szakmai gyakorlat a munkaerő-piacra való belépés fontos kapujává vált a fiatalok számára. Bár a szakmai gyakorlatok egyre inkább a munkaerőpiacok szerves részét képezik, gyors terjedésükkel egyidejűleg folyamatosan erősödnek az ismeretanyaggal és a munkakörülményekkel kapcsolatos aggodalmak. Amennyiben a szakmai gyakorlat célja valóban a munkavállalás megkönnyítése, színvonalas ismeretanyagot és megfelelő munkakörülményeket kell biztosítania, nem szolgálhat a rendes munka olcsó alternatívájaként.

Gyakorlat teszi?

Egy közelmúltbeli, a szakmai gyakorlatok minőségéről készített Eurobarométer felmérés szerint a szakmai gyakorlatok széles körben elterjedtek: a válaszadók mintegy fele (46 százalék) vett részt szakmai gyakorlaton, jelentős részük több gyakorlatot is maga mögött tudhat. A felmérésből az is kiderül, hogy a gyakorlatot kínálók 35 százalék a nem készít írásos gyakornoki szerződést, a gyakorlati idő végén pedig a gyakornokok 23 százalék ának a szakmai gyakorlat meghosszabbítását ajánlották fel rendes állásban történő alkalmazás helyett. Az adatok szerint a szakmai gyakorlatoknak csupán a 9 százalék ára kerül sor külföldön.

A Bizottság 2012 júliusában tanulmányt tett közzé, amely minden uniós tagállamban megvizsgálta a szakmai gyakorlatok helyzetét. A tanulmányban megfogalmazott ajánlások között szerepel, hogy a szakmai gyakorlatoknak több garanciát kell nyújtaniuk a fiataloknak színvonal és perspektíva tekintetében, valamint jobban meg kell felelniük a munkaerőpiaci követelményeknek.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

2024. április 9.

Szellemi alkotások az üzleti forgalomban

Dr. Borbás Máté, ügyvéd, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda partnere és Keményvári Bálint, szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda munkatársa beszéltek a Wolters Kluwer Hungary által szervezett webináriumon az üzleti hasznosítási célok által befolyásolt oltalomszerzési stratégiákról, a szellemi alkotások hasznosítását lehetővé tevő különböző szerződéses konstrukciókról, valamint az IP (Intellectual Property – szellemi tulajdon – a szerk.) értékéről, értékeléséről és jelentőségéről a befektetések kapcsán.