Az európai öröklési bizonyítvány jelentősége

Az EU által 2012. július 4-én elfogadott új szabályozása megkönnyíti és leegyszerűsíti a polgárok számára a több országra kiterjedő öröklésjogi ügyintézést.

Az Európai Unió jogalkotással foglalkozó intézményeinek a nemzetközi elemet tartalmazó öröklés uniós szintű szabályozása állandó feladatot szolgáltatott. Ehhez kapcsolódóan fontos lépést jelentett az unió életében az, hogy az EU 2012. július 4-én, olyan új szabályokat fogadott el, amelyek megkönnyítik és leegyszerűsítik a polgárok számára a több országra kiterjedő öröklés jogi vonatkozásainak intézését. Ezáltal az Európai Unió megalkotta az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, továbbá az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Európai Öröklési Rendelet).

Fontos kiemelni, hogy Dánia, Írország és az Egyesült Királyság nem vett részt az Európai Öröklési Rendelet elfogadásában, így e három tagállamban a saját hatóságuk által kezelt öröklési eljárásokra továbbra is kizárólag a saját nemzeti szabályaik vonatkoznak.

Mit is reguláz valójában az Európai Öröklési Rendelet? Nos, biztosítja, hogy egy öröklési üggyel egyetlen hatóság foglalkozzon, egyetlen jogi szabályozás alapján. Ezzel a rendelet elkerülhetővé teszi az esetleg ellentmondásos bírósági határozatokat eredményező párhuzamos eljárásokat. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a szabályozás alapján a rendelkezések a 2015. augusztus 17-én, vagy azt követően elhunyt személyek utáni öröklésére vonatkoznak.

Az Európai Öröklési Rendelet vezette be az európai öröklési bizonyítványt is, amely ama örökösök – az öröklésben közvetlen jogokkal rendelkező – hagyományosok, és ama végrendeleti végrehajtók vagy hagyatéki gondnokok általi használatára szolgál, akik egy másik uniós tagállamban a saját jogállásukra szeretnének hivatkozni, illetve jogaikat akarják gyakorolni.

De tulajdonképpen mire is szolgál ténylegesen az európai öröklési bizonyítvány? Ez egy, uniós tagállam meghatározott hatósága által kibocsátott olyan okirat, amely segítségével az öröklésben érdekelt személyek a másik tagállamban lévő öröklési eljárásban jogállásukat bizonyítani, jogaikat pedig érvényesíteni tudják. A bizonyítvány kiállítását az örökösök, a hagyományosok és a végrendeleti végrehajtók, illetve a hagyatéki gondnokok kérelmezhetik az Európai Öröklési Rendelet által rendszeresített formanyomtatvány segítségével.

Az öröklési bizonyítvány egy olyan okirat, amely egy tagállam megfelelő nyilvántartásába való bejegyzéséhez érvényes jogcímet képez a hagyaték tárgyát képező vagyontárgy tekintetében. A bizonyítvány az alábbiak közül egy vagy több tényező, illetve jog bizonyítására használható:

a.) az örökösök örökrészük mértékének igazolására (ugyanígy a hagyományos is),

b.) a hagyaték részét képező meghatározott vagyontárgy feletti jog igazolására,

c.) a hagyatéki gondnok vagy a végrendeleti végrehajtó hagyaték kezelésére vonatkozó jogosítványainak igazolására.

A rendelet alapján elmondható továbbá az európai öröklési bizonyítványról, hogy külön eljárás nélkül valamennyi uniós tagállamban joghatással bír, illetve annak kibocsátása után a bizonyítványt bármilyen további eljárás nélkül minden részes tagállamban elismerik.

Végezetül pedig az Európai Öröklési Rendelet 69. cikkének (2) bekezdése nyomán ki kell emelni: vélelmezni kell azt, hogy a bizonyítvány hitelesen bizonyítja az öröklésre alkalmazandó jogot, illetve a megállapított tényeket. Az öröklési bizonyítványban örökösként, hagyományosként, végrendeleti végrehajtóként, illetve hagyatéki gondnokként említett személy kapcsán pedig vélelmezni kell, hogy rendelkezik a bizonyítványban deklarált jogállással, illetve a bizonyítványban feltüntetett jogokkal.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Pál Gergely Csaba ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben
2019. június 20.

Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben

Az érintett médium elleni sajtó-helyreigazítási pernek szigorú előfeltétele a sajtószerv előtti előzetes eljárás, ellenkező esetben a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Sőt magának a perindításnak is szigorú határideje van.

A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei
2019. június 13.

A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei

Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban
2019. május 30.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
2019. május 28.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?

A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.