Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Facebook megkérdőjelezte, hogy az EUB joghatósága az egész világra kiterjed, illetve a cég szerint a szólásszabadságot is veszélyezteti a főtanácsnok indítványa.
Az EUB egyik főtanácsnoka a Facebookkal szemben folyamatban lévő eljárás kapcsán arra tett indítványt, hogy kötelezzék a közösségi médiaszolgáltatókat, hogy egy EU tagállam által jogszerűtlennek minősített poszttal megegyező tartalmakat az egész világon töröljék. A főtanácsnok indítvány elsősorban a gyűlöletbeszédre és a becsületsértő tartalmakra vonatkozott.
Az EUB elé került ügyben egy osztrák zöldpárti politikus fordult az osztrák bírósághoz, mert a Facebookon becsületsértő tartalom jelent meg róla.
Az osztrák bíróság kötelezte a Facebookot, hogy távolítsa el a jogsértő tartalmat, amelynek a cég eleget is tett, azonban a politikus azt szerette volna elérni, hogy a becsületsértő tartalom Ausztrián kívül más államokban se legyen elérhető a Facebookon.
A politikus elsőfokon megnyerte az ügyet, azonban az osztrák legfelsőbb bíróság az EUB-hoz fordult iránymutatásért azt kérdezve, hogy kötelezhető-e egy közösségi médiaszolgáltató, hogy a jogsértő tartalommal azonosnak tekinthető tartalmakat az egész világon távolítsa el a platformjairól.
Az ügy azonban elvi jelentőségű, mert abban a régóta folyó vitában kell dönteni, hogy meddig terjed a közösségi médiaszolgáltatók felelőssége az online térben megjelenő illegális tartalmak ellenőrzése és törlése ügyében, amely általában határokon átnyúló ügyeket jelent.
Amennyiben az EUB egyetért a főtanácsnoki indítvánnyal, márpedig ez az esetek 70%-ában így szokott történni, úgy arra kötelezheti a közösségi média szolgáltatókat, hogy a jogsértő tartalmakat az egész világon töröljék, noha nincs olyan kötelezettségük, hogy a jogsértő tartalmakat ellenőrizzék.
A Facebook szerint alapvetően meg kell változtatniuk a működésüket, ha az EUB a főtanácsnoki indítvánnyal egyezően világméretű tartalomellenőrzésre kötelezi őket. A Reuters hírügynökségnek eljuttatott e-mail közleményük szerint: „Minden jogsértő tartalmat eltávolítunk, mert az acélunk, hogy az emberek biztonságban legyenek a Facebookon. A főtanácsnoki indítvány aláássa azt a régi elvet, amely szerint egy állam nem korlátozhatja a szólásszabadságot más államokban.”
Az EUB főtanácsnoka szerint az EU e-kereskedelmi irányelve szerint a közösségi médiaszolgáltatók kötelesek törölni a tudomásukra jutott jogsértő tartalmakat, azonban nem kötelesek folyamatosan ellenőrizni a feltöltött tartalmak jogszerűségét.
Az indítványban található érvelés szerint a közösségi média szolgáltatók kötelezettségének világméretűvé tétele megfelelő egyensúlyt teremtene a magánélet védelme, a vállalkozás szabadsága, a véleménynyilvánítási- és az információszabadság – mint egymással versengő alapjogok- (szerk.) között és nem igényelné plusz technikai megoldások bevezetését sem, így további terheket sem rónának a szolgáltatókra.
Mivel a jogsértő tartalmak könnyen másolhatók és megoszthatók az interneten, ezért elvárható a közösségi médiaszolgáltatóktól, hogy mindent megtegyenek a jogsértő tartalmak terjedése ellen.
A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.
Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
