A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.

Korábban már foglalkoztunk a vállalatfelvásárlásokkal, valamint az egyesülésekkel, ezúttal az összefonódások előtti átvilágítások versenyjogi aggályait ismertetjük.

A céltársaságokat az összefonódásra irányuló szerződés megkötése előtt a felvásárló fél megbízásából jellemzően pénzügyi, adózási és jogi szempontból teljes körűen átvilágítják. Ennek eredményeképpen pedig a befolyásszerző minden részletre kiterjedően megismeri a másik fél működését, amely jelentős kihatással lehet magára az összefonódás iránti szándékra, és a fizetendő vételárra is. A versenyjogi aggályok pedig akkor jelentkeznek, ha az összefonódással érintett felek egyébként egymásnak versenytársai is, hiszen ilyenkor információs kartell jöhet létre, amiért súlyos árat fizethetnek a felek, ha a versenyhatóság tudomást szerez róla.

Az átvilágítás kapcsán egy meglehetősen ellentmondásos helyzetet kell a feleknek feloldaniuk: a felvásárló érdeke, hogy minél több információt megszerezzen a másik félről annak érdekében, hogy minél jobban fel tudja értékelni a befektetését; ezzel szemben a versenyjogi szabályok olyan mértékben korlátozzák az információk átadását, amely ezt a felértékelést jelentős mértékben elnehezítik.

A Versenytanács a Vj/99-20/2016. számú határozatában érintőlegesen foglalkozott a kérdéssel. Az összefonódás alapjául fekvő szerződés olyan rendelkezéseit, amelyek esetlegesen kapcsolódó versenykorlátozó megállapodásnak minősülhettek, a Versenytanács a már kialakított gyakorlatára tekintettel nem vizsgálta az összefonódás engedélyezése keretében, de rögzítette, hogy „az értelmezési bizonytalanság csökkentése érdekében támpontot kíván nyújtani a felek számára a kérdéses versenykorlátozás kapcsolódó jellegének megítéléséhez”.

A Versenytanács a kérdéses megállapodás kapcsán megállapította, hogy „a vevő és az eladó közötti egyeztetés, illetve információk megosztása is csak az összefonódás létrehozása céljából, az eszközölendő befektetés védelme érdekében, és azokhoz közvetlenül és nyilvánvalóan szükséges és arányos mértékben lehet indokolt (például az érzékeny információk kölcsönös átadásának elkerülése, az információ lehető legalacsonyabb szintű átadása a titokban tartást szolgáló intézkedések megtétele mellett). Az ezen túlmutató, piaci stratégiát, üzleti titkot is érintő információcsere a végrehajtási tilalom időszaka alatt ugyanúgy versenykorlátozást valósíthat meg, ahogyan a tranzakció létrejötte előtti helyzetben”.

A versenyjogilag érzékeny információk (competitively sensitive information; CSI) különösen az árazásra, a mennyiségi mutatókra és a piaci stratégiákra vonatkozó információk. Az is rögzíthető, hogy a historikus adatok kevésbé érzékenyek, mint a jövőre mutatóak. A specifikus információ átadása helyett pedig érdemes az aggregált adatokat közölni a kockázatok csökkentése érdekében.

A Versenytanács fenti megállapításából tehát jól látszik, hogy a versenytársak közötti összefonódás esetén a korlátlan információ-megosztás törvénysértő, ezért az alábbiakban összegyűjtöttük az átvilágítás során alkalmazható és jó gyakorlatnak tekintethető megoldásokat.

Ismert, de kevésbé jó gyakorlat, ha a szenzitív adatokat csak az összefonódás alapjául fekvő szerződés megkötéséhez nagyon közeli időpontban adják át.

Ennél jobb gyakorlat, ha úgynevezett „clean team”-eket hoznak létre; ekkor a céltársaság által átadott adatokhoz a vevő néhány munkavállalója férhet hozzá, akik speciális titoktartási nyilatkozatot tesznek, hogy az összefonódás végrehajtásáig a specifikus adatokat titokként megőrzik, és a felvásárló félnél nem hozzák az adatokat széles körben nyilvánosságra. Ebben az esetben az érintett munkavállalókat az összefonódás időszakára ki kell zárni a felvásárlás által érintett tevékenységet érintő munkavégzésből.

Végül jó gyakorlatnak számít, ha úgynevezett „lawyer-to-lawyer” alapon valósul meg az információk átadása, azaz a felek által külön-külön megbízott független szolgáltatók kommunikálnak egymással, azzal, hogy az eljáró ügyvédi iroda vagy más tanácsadó kötelezettséget vállal a specifikus adatok megőrzésére, és csak a versenyjogilag nem érzékeny következtetéseit közölheti az ügyfelével.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.