Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az érintett médium elleni sajtó-helyreigazítási pernek szigorú előfeltétele a sajtószerv előtti előzetes eljárás, ellenkező esetben a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Sőt magának a perindításnak is szigorú határideje van.

Akiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

A sajtó-helyreigazítási igény egy személyiségvédelmi eszköz, tehát az jogosult kérni, akit személyiségi jogában megsértettek, azaz: akiről a jogsértő közlés szólt. Ha a sértő közlemény nem nevezi nevén az illetőt, csak utal rá, a sértett személy akkor is követelheti a helyreigazítást, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve, hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. Előfordulhat, hogy a sérelmezett közlemény egyszerre több személyt is sért. A bírói gyakorlat alapján ebben az esetben az érintett személyek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is kizárólag arra a személyre korlátozódhat, aki igényt érvényesített.

Azonban nem csak természetes személy lehet sértettje egy közleménynek. A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva kizárólag az embert illeti meg. Ebből következően jogi személy is érvényesíthet sajtó-helyreigazítás iránti igényt, ha a kifogásolt közlés név szerint megjelöli, vagy egyéb módon utal rá, és a közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető.

A helyreigazító közlemény közzétételére irányuló kérelmet a vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül, írásban kell benyújtani az érintett sajtószervhez, melyben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – feltéve, hogy a kérelmező ezek közzétételét is igényli – a valós tényeket. A kérelem kézhezvételét követően a különböző sajtószerveknek szűkre szabott határidőn belül intézkedniük kell.

Napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében öt, lekérhető médiaszolgáltatás esetében – amelyben a szolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat – pedig nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni a helyreigazítást. Más időszaki lap esetében a kézhezvételt követő nyolc napot követően a legközelebbi lapszámban, lineáris médiaszolgáltatás, azaz rádiós és televíziós műsorok esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni a helyreigazító közleményt.

Ha a sajtószerv a fenti határidőn belül nem, vagy nem a megfelelő módon teszi közzé a kért helyreigazító közleményt, ellene sajtó-helyreigazítás közzététele iránt per indítható. A perindítás előfeltétele a sajtószerv előtti előzetes eljárás, tehát, ha a keresetlevelet nem előzte meg a sajtószervhez intézett helyreigazító közlemény közzététele iránti kérelem, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Szigorú határidő fűződik a perindításhoz is. A helyreigazító közlemény közzétételére nyitva álló határidő lejárta utáni 15 napon belül kell benyújtani a keresetlevelet annak a törvényszéknek, amelynek területén az alperes székhelye, illetve lakóhelye található.

A sajtó-helyreigazítás iránti perben már csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítása kérhető, amelyeket felperes az előzetes eljárásban megjelölt, sajtószervhez intézett kérelmében megjelölt. A keresetlevélben – a kötelező tartalmi elemein túl – fel kell tüntetni az igényelt helyreigazító közleményt, meg kell jelölni, a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – ha a felperes ezek közzétételét is igényli – azt, hogy ehhez képest melyek a való tények, továbbá az arra vonatkozó tények előadását, miszerint a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől. Utóbbi tényt igazolni is kell, tehát a keresetlevél kötelező melléklete az erről szóló igazolás.

Ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, a bíróság az előterjesztéstől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást.

Végezetül, a perben a sajtószervnek kell bizonyítania, hogy a kifogásolt tényállítás valós. A bírói gyakorlat alapján a sértett személy számára egy nemleges körülményt – tehát azt, hogy a közölt tény nem igaz – bizonyítani vagy rendkívül nehézkes, vagy egyszerűen lehetetlen, ennek következtében a sajtószerv köteles bizonyítani, hogy az általa közölt tények a valóságnak megfelelnek. A személyiségi jogok védelme, a sajtó hitelének megőrzése, valamint a valósághű tájékoztatás érdekében egyaránt elvárható a médiától, hogy csak olyan tényállításokat közöljön, amelyek valóságát bizonyítani tudja.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 14.

Sok vezető elcsúszhat a jogi megfelelésen

Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban?  Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.