Leválás, mint új szétválási forma
Idéntől kezdve új jogintézmény került be a Ptk. cégjogi rendszerébe: a leválás.
Bejegyzések cégjog címkével
Januártól változnak a cégjogi szabályok
A módosítás olyan korrekciókat hajt végre a Ptk.-ban, amelyek egyrészt törvényi erőre emelik az elmúlt években kialakult joggyakorlatot, másrészt pedig a társasági jog stabilitását és versenyképességét hivatottak erősíteni – a legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédje foglalta össze.
Új jogintézmény, a szerkezetátalakítás
A napokban egy új jogintézményről szóló jogszabály látott napvilágot, ez pedig a szerkezetátalakítás. A törvény tervezetten 2022. július 1-jén lép hatályba, de érdemes áttekinteni a jogintézmény lényegét és a kapcsolódó új fogalmakat.
A székhelyszolgáltatásról
Minden jogi személynek rendelkezni kell székhellyel, azaz olyan bejegyzett irodával, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §]. A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik [BDT2009.1987].
Szabályszerű-e a napirendre tűzött kérdés tárgyalásának mellőzése?
A Kúria 2020. 116. számú döntése értelmében nem jelent szükségszerűen jogszabálysértést, ha a társaság legfőbb szerve nem tárgyal meg egy szabályszerűen a legfőbb szerv ülésének napirendjére tűzött kérdést.
A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes kft egyik tagja a haláláig az alperes ügyvezetője volt. Halála után az örökhagyót a társaságban megillető üzletrészt öröklés jogcímén az örökhagyó túlélő házastársa kapta, a felperes a részhagyatékátadó végzést az üzletrész tulajdonjogának öröklés útján történt megszerzéséről történő tájékoztatásként megküldte a az alperes taggyűlés összehívására cégbíróság által feljogosított tagjának (a továbbiakban: B), aki 2016. december 7-én 10 óra 41 perckor e-mailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára való összehívásáról, amin a felperes jogi képviselője útján vett részt, tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel álláspontja szerint annak szabályszerű összehívása nem történt meg. A taggyűlés döntött a társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és elfogadta a társaság módosított társasági szerződését, valamint B-t egyéves időtartamra ügyvezetőnek megválasztotta, elsődleges…
Ügyvédek a közjóért
Október 22-én közel 100 ügyvéd tart pro bono konzultációt a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei
Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.
A törzsbetétre vonatkozó rendelkezések kógenciája
Az új Ptk. lehetővé tette, hogy a közreműködő személyek a lehető leginkább az igényeiknek megfelelően alakíthassák ki az általuk létrehozandó jogi személy működési kereteit. Csakhogy a kódex korlátokat is szab az alapvetően diszpozitív regulázásnak.
Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét
A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a hatályos szabályok szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik jelenleg párhuzamosan: a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltás és a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített cégtörvényi rendelkezés az eltiltást a cég kényszertörléséhez és ahhoz kapcsolta, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben követelés bejelentésére került sor (és a cégnek nincs fellelhető vagyona). A kényszertörlés miatti eltiltással érintett személyi kört azok a vezető tisztségviselők alkották, akik a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, valamint az azt megelőző évben töltötték be ezt a tisztséget. Az eltiltás kizárta a…