Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A napokban egy új jogintézményről szóló jogszabály látott napvilágot, ez pedig a szerkezetátalakítás. A törvény tervezetten 2022. július 1-jén lép hatályba, de érdemes áttekinteni a jogintézmény lényegét és a kapcsolódó új fogalmakat.
Maga a szerkezetátalakítás az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedéseket jelenti, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását, így például az adós vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, az adósban fennálló részesedés értékesítését, valamint minden más szükséges működésbeli változtatást vagy eme elemek kombinációját.
Az adós fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén határozhat el szerkezetátalakítást, utóbbi tehát a felszámolási eljárás megelőzését szolgálja.
A törvényhez fűzött indokolás alapján a szabályozás célja az, hogy elsősorban a jogi személy vállalkozás, de emellett a polgári jogi jogalanyisággal felruházott egyéb szervezet gazdasági tevékenysége a pénzügyi nehézségei, sőt a fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén is fennmaradjon, és az adós pénzügyi helyzetének tartós helyreállítását célzó intézkedések a hitelezőkkel egyeztetve olyan módon történhessenek meg, hogy el lehessen kerülni a csődhelyzetet, és egy esetleges fizetésképtelenségi eljárást.
A szerkezetátalakítás elhatározásának természetesen vannak korlátai. Nem határozható el egyebek között, ha az adós ellen belföldön szerkezetátalakítási eljárás vagy jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás van folyamatban, ha végelszámolás alatt áll, vagy az adós ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy kényszertörlési eljárás megindítása tárgyában jogerős határozatot közzétették.
De nem indítható szerkezetátalakítási eljárás akkor sem, ha a korábbi szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv, a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv vagy a Csődtv. szerinti csődeljárásban bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le, vagy az egyezséggel zárult felszámolás esetén az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítése az egyezségben vállalt feltételek mellett még folyamatban van.
A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adós döntéshozó szerve – vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja – határoz. Fontos, hogy a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Az adós vezető tisztségviselője a szerkezetátalakításról szóló döntéshez előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább
a) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét,
b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának akadályai nem állnak fenn,
c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők nyilvántartását (ideértve a vitatott hitelezői követeléseket is), továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból,
d) az adós szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat,
e) a szerkezetátalakítás szükségességét alátámasztó jogi, gazdasági és egyéb indokokat,
f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint
g) a szerkezetátalakítás kezdő napját.
A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.
A szerkezetátalakítás alatt az adós tagja a többi taggal és az adós szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza vagy nehezíti.
Az adós és a tőketulajdonos (az olyan tag, aki nem minősül hitelezőnek) köteles a szerkezetátalakítási szakértővel együttműködni. Az adós, a tőketulajdonos, az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő köteles szerkezetátalakítás során őt megillető jogai gyakorlása és őt terhelő kötelezettségei teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően eljárni.
Az adós a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását a kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéktől, bejelentve a szerkezetátalakítás elhatározásának tényét és kezdő napját.
A bíróság felhívja az érintett hitelezőket arra, 10 munkanapon belül vitathatják, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindításának a feltétele fennáll. A bíróság az érintett hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. Amennyiben az adós a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát, úgy ezen eljárásra nincs szükség.
A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, más bizonyítást nem folytat le.
A szerkezetátalakítási eljárás során az adós nyilvántartásba veszi, és hitelezői osztályokba sorolja az érintett hitelezők általa ismert követeléseit.
Az adós az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítás kezdő napjától számított 15 napon belül írásban tájékoztatja követelésének a nyilvántartásáról. Az érintett hitelező és – amennyiben kijelöltek ilyet – a szerkezetátalakítási szakértő a besorolásra észrevételt tehetnek. Ezen egyeztetést a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 45 napon belül kell lefolytatni.
Az érintett hitelezői követeléseket az alábbi osztályokba kell besorolni:
a) biztosított hitelezői követelés,
b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés,
c) egyéb hitelezői követelés, és
d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés.
Amint azt korábban említettük, a szerkezetátalakítás során az adósnak szerkezetátalakítási tervet kell készítenie, amit írásba kell foglalni. A szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag az adóssal szemben fennálló hitelezői követelések részbeni vagy teljes elengedésére.
Az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyezteti és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra bocsátja. Határozathozatalra olyan szerkezetátalakítási terv tervezete bocsátható, amelyet az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja előzetesen elfogadott.
Az adós az elfogadott szerkezetátalakítási tervet az elfogadásának napját követő 5 napon belül jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz. A terv jóváhagyása tárgyában a bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.
A következő cikkünkben a szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó legfontosabb előírásokat fogjuk bemutatni.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
