Az online vitarendezési platform működése

Megkezdte működését az Online Platform Vitarendező Tanács, bővítve a jogorvoslati lehetőségek körét.

A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-ei (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek, valamint az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvénynek történő megfelelés érdekében, az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviták békés, peren kívüli rendezésére jött létre az Online Platform Vitarendező Tanács.

Az online platformot üzemeltető szolgáltatók pontos meghatározása nem ismert, de feltehetően azok a vállalkozások sorolhatók ide, akik az interneten keresztül nyújtanak digitális szolgáltatásokat ügyfeleik számára. Ha e működéssel kapcsolatosan keletkezik nézeteltérés a felek között, akkor fordulhat az ügyfél a tanácshoz.

A testület működését a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH- (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) rendelet szabályozza részletesen. A tanács elnöke és tagjai egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával, Magyarországon elismert tudományos fokozattal vagy felsőoktatási intézményben legalább tízéves jogi oktatói gyakorlattal és legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

A testület alapesetben három, az adott ügyre megfelelő szakértelemmel rendelkező, független és pártatlan tagból álló tanácsban jár el. A vitarendezési testület eljárásához a kérelmet írásban elektronikus vagy nem elektronikus úton kell benyújtani. Az eljárásért a kérelmezőnek által háromezer forint eljárási díjat kell fizetnie. A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kérelmező, a szolgáltató adatait, a kifogásolt magatartás és a kérelmező álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait.

A kérelmező meghallgatás tartását is kérheti. Az eljáró tanács a meghallgatást mellőzheti, ha  az ügy megítélése egyszerű, meghallgatás nélkül, az iratok alapján is egyértelműen eldönthető, és a felek a meghallgatást nem kérik, vagy e tárgyban nyilatkozatot nem terjesztettek elő. A meghallgatáson a felek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a meghallgatás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A meghallgatás nem nyilvános.

A szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy aláveti-e magát a vitarendezési testület döntésének és a kérelem tárgyára és elő kell adnia álláspontját. Az tanács egyezség létrehozása vagy a jogvita eldöntése érdekében adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. és az eljárás határidőben történő befejezése érdekében a vitarendezési testülettel együttműködni. A felek magatartása nem irányulhat az eljáró tanács megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.

A tanács döntését köteles indokolni. Ha a szolgáltató a döntést magára nézve kötelezőnek ismeri el, akkor a döntésnek tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatót milyen kötelezettségek terhelik.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---