Az óvást pótló nyilatkozat feltételei


A váltóbirtokos saját nyilatkozatával nem igazolhatja, hogy a váltót lejártakor fizetés végett bemutatta, illetve a váltóbirtokos pénzintézet nem jogosult a megtérítési igény feltételeként megkövetelt óvást pótló nyilatkozat felvételére.


Az Országgyűlés a genfi váltójogi egyezmény szabályait kiegészítő magyar jogban specifikus szabályokkal együtt alkotta meg a váltójognak az egységes rendszerét, melyet a 2017. évi CLXXXV. törvény (Vt.) tartalmaz. Ezek a szabályok alapvetően a korábbi, tehát az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1/1965 (I.24.) IM rendelet (Vár.) szerinti szabályozást követik, és annak ellenére, hogy a törvény alapján viszonylag kevés eseti döntés született, mégis a folyamatban lévő jogvitákban számos esetben hivatkozni lehet a Vár. alapján született korábbi eseti döntésekre. Ilyen döntés a BH 1996/213. és BH 1997/181. számú bírósági határozat is, amelyben a bíróság kimondta, a váltóbirtokos saját nyilatkozatával nem igazolhatja, hogy a váltót lejártakor fizetés végett bemutatta, illetve a váltóbirtokos pénzintézet nem jogosult a megtérítési igény feltételeként megkövetelt óvást pótló nyilatkozat felvételére.

A váltóbirtokos követelésének érvényesítése során a váltót bemutatja a váltóadósnak fizetés végett. Ha a váltóadós az elfogadást, vagy a fizetést megtagadja, úgy a váltóbirtokos jogosult a többi kötelezettel szemben, így a váltókezesekkel szemben is fellépni. Azonban a Vt.44. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetés megtagadását közokirattal kell igazolni (óvás a fizetés hiánya miatt), ez pedig a közjegyző által felvett óvás.

A Vt. értelmében a határozott napra szóló váltó kifizetésének hiánya miatt az óvást az elmulasztott fizetés napját követő két munkanap valamelyikén kell felvenni. A 44/A. § (1) bekezdése értelmében a belföldiek közötti váltóforgalomban az óvást magára a váltóra írt és keltezett, valamint a címzett, illetőleg a fizetést teljesítő harmadik személy (4.§) aláírásával ellátott nyilatkozat helyettesítheti, kivéve, ha a kibocsátó a váltó szövegében közhitelű óvást kíván.

Arra is van lehetőség a Vt. 46. § (1) értelmében, hogy a kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a váltóra írt és aláírt ilyen kikötéssel: „költség nélkül”, „óvás nélkül” vagy más azonos értelmű nyilatkozattal felmentse a váltóbirtokost az alól a kötelezettség alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett akár elfogadás hiánya, akár fizetés hiánya miatt óvást vetessen fel. Ezzel pedig a fentiekben részletezett óvási kötelezettség eleve kizárható már a kiállításkor és a követelés érvényesítése során a váltóbirtokos elviekben egyszerűbb helyzetbe kerül. Amennyiben az „óvás nélküli” nyilatkozatot a váltót kibocsátó személy teszi, úgy ez a váltó minden aláírójára, azaz a kezesekre is kiterjed. Azonban a Vt. azt is kimondja, hogy az „óvás nélküli” váltó esetében is elengedhetetlen a határidőn belüli bemutatási kötelezettség teljesítése, valamint a kötelező értesítések megtétele és eme rendelkezéshez kapcsolódik a 1996/213. számú BH, mely értelmében a váltókövetelés jogosultja, a váltóbirtokos saját nyilatkozatával nem igazolhatja, hogy a váltót a lejáratkor fizetés végett bemutatta, de azt az egyenes adós nem fizette ki. Az ilyen, óvást pótló nyilatkozatot a váltóbirtokos még akkor sem tehet, ha egyébként pénzintézeti tevékenységet végez és a bemutatás során a kötelezett számlavezetőjeként be tudná fizetésre mutatni a váltót és meg tudná állapítani, hogy az adós számláján nincs rendelkezésre álló egyenleg a teljesítésre. Ilyen esetekben a közjegyző által felvett úgynevezett közhitelű óvás tudja igazolni a fentieket. Ráadásul ezt erősíti meg a BH 1997/181., mely szerint a váltóbirtokos pénzintézet nem jogosult a megtérítési igény feltételeként megkövetelt óvást pótló nyilatkozat felvételére.

A kérdés persze kézenfekvő, hogy mégis mi történik akkor, ha a váltóbirtokos az „óvás nélküli” váltót fizetés végett pénzintézetként a kibocsátónak a pénzintézetnél vezetett folyószámláján történő beszedésre saját magánál mutatja be, illetve egyáltalán orvosolható-e egy ilyen váltóbemutatásnál a közhitelű óvás elmaradása? A bírói gyakorlat alapján a váltóbirtokos a váltó egyenes adósával, a kiállítóval egy tekintet alá eső (Vt.32.§ (1)) váltókezest igazoltan a perindítással szólíthatja fel fizetésre, és ilyen esetben ez tekintendő a bemutatás napjának, azaz ilyen módon utólag pótolható a perindítással a nem igazolt váltóbemutatás. Jogkövetkezménye ennek az eljárásnak csupán az lesz, hogy a váltóbemutatást követően tudja a Vt. szerinti kamatokat követelni a kezestől a váltóbirtokos.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

Módosul a versenytörvény – az infláció a GVH eljárásaiba is begyűrűzött

2022. december 1-jén került kihirdetésre egy terjedelmes salátatörvény, mely többek között a magyar versenytörvényt (Tpvt.) is számos helyen módosítja. Nem csak a díjak és bizonyos bírságösszegek emelkedtek az infláció miatt, de egy új eszköz is bevezetésre került, mellyel élhet a GVH. Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legújabb változásokat.

2022. december 6.

Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon

A parlamenti zárószavazás célegyeneséhez közeledik az az uniós jogalkotási gyökerű törvénymódosítási javaslatcsomag, amely nyomán újabb átfogó jogszabálymódosításra kerülhet sor a fogyasztóvédelmi jog területén. Az esetleges módosítás egyúttal új, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló eszközök alkalmazásának lehetőségét is megteremtheti, illetve a fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést tekintve is változásokat hozhat – többek között ezekre hívja fel a figyelmet Molnár Levente, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.