A könyvvizsgálatra kötelezett vagy a könyvvizsgálatot önként vállaló cégek ügyvédei évente elkészítik az úgynevezett jogi teljességi nyilatkozatot.
A könyvvizsgálatra kötelezett vagy az azt önként vállaló gazdasági társaságok éves pénzügyi beszámolójának elkészítése során a vezető tisztségviselők az auditorok kérésére minden évben megbízzák a céget képviselő ügyvédeket azzal, hogy készítsék el számukra az ügyvédi/jogi teljességi nyilatkozatot.
De mi is az a jogi teljességi nyilatkozat? A könyvvizsgálat során az auditor fontos feladata, hogy a vizsgált társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről megbízható és valós képet szerezzen, ellenőrizze az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak helyességét, valódiságát. A könyvvizsgáló e folyamat során számos tájékoztató nyilatkozatot szerez be a cég vezető tisztségviselőjétől arra nézve, hogy a könyvvizsgálat során részére átadott anyagok valósak, teljes körűek.
Az információgyűjtés egyik lényeges elemeként a könyvvizsgálónak részletes tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a céggel szemben, vagy a cég által indított módon milyen folyamatban vagy függőben lévő, vagy a vizsgált időszakban, illetve a könyvvizsgálat ideje alatt milyen nem peres vagy peres eljárások léteznek. Eme eljárások kapcsán főképp az vizsgálandó, hogy ezek jogerős lezárások esetén milyen fizetési kötelezettséget, vagy behajtható követelést generálhatnak a társaság tekintetében, és ezzel milyen módon lehetnek hatással a vállalkozás pénzügyi helyzetére.
A jogi képviselőknek a megkeresés során írásban kell nyilatkozniuk az általuk ismert, függő, folyamatban lévő vagy lezárt jogi eljárásokról, vagy a jogi eljárással még nem érintett, a társasággal szemben fennálló vagy a társaság által érvényesíthető követelésekről. Ezeket az ügyeket nem csupán az összegszerű vonatkozásában kell megjelölni, hanem a tényállásuk, az érintett jogviszonyok rövid leírását is meg kell adni annak érdekében, hogy az ezekből fakadó vagy ezzel fenyegető kötelezettségekről a könyvvizsgáló megfelelő képet kaphasson.
A harmadik személyekkel összefüggő esetleges követelések mellett az ügyvédi teljességi nyilatkozatnak jellemzően ki kell terjednie arra is, hogy az eljáró ügyvéd vagy ügyvédi iroda nyilvántart-e saját szolgáltatásával kapcsolatosan a vizsgált társasággal szemben fennálló követelést, vagy még ki nem számlázott ügyvédi munkadíjat. Ennek az a célja, hogy az auditor az esetleges, még ki nem fizetett ügyvédimunkadíj-követelések tekintetében is vizsgálni tudja a beszámoló adatainak helyességét.
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a társaság által az üzleti évről készített éves beszámoló a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírásai szerint készült. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
A dokumentálás szerves részét képezik a könyvvizsgáló által begyűjtött olyan könyvvizsgálati bizonyítékok, mint a partnerek, bankok egyenlegközlője, az ügyvédi és ügyfél által adott teljességi nyilatkozatok, vezető testületi ülések jegyzőkönyvei, vagy a hatósági megállapítások. Természetesen rögzíteni kell mindazon szerződések és bizonylatok másolatát, amelyek mind pozitív, mind negatív könyvvizsgálati bizonyítékként szolgálnak, és rögzíteni kell a mintavételek eredményét is.
A vezetésnek el kell ismernie, hogy minden olyan ismert tényleges és lehetséges peres ügyet és jogi igényt közöltek a könyvvizsgálóval, amelynek hatásai figyelembe veendők a pénzügyi kimutatások készítésekor, és azokat elszámolták és közzétették.
Az auditornak a könyvvizsgálói jelentés elkészítése során a társaság tekintetében a nemperes vagy peres eljárásban érvényesített, a felszámolás alá került cég elleni vagy épp a sikertelen végrehajtási eljárás következtében behajthatatlan követeléseket is célzottan vizsgálnia kell.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
