Az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával arról a konfliktusról beszélgettünk, amely az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán merül fel.

Korábban, az új Ptk. hatálybalépése előtt a bírói gyakorlat alakította ki az üzleti titok fogalmát, és a 2003-as ún. üvegzsebtörvény elfogadásával a jogalkotó azt be is építette a Ptk. és más jogszabályok rendelkezései közé. Ennek ellenére a március 15-én hatályba lépő új kódex nem tartalmazta az üzleti titoknak a közpénzek felhasználása terén történő korlátozására vonatkozó szabályt, amit a törvényalkotó azzal indokolt, hogy az adatnyilvánosságra vonatkozó szabálynak valójában nem a Polgári Törvénykönyvben van a helye.

Ligeti Miklós, jogi igazgató

Jogász, 2002-ben végzett az ELTE AJK-n. Egyetemi tanulmányai mellett 1999–2000 között az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága mellett dolgozott, elsősorban települési kommunális környezetvédelmi projekteken. 2000–2002 között előbb a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda, majd a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda gyakornoka. Diplomázását követően az Országos Kriminológiai Intézetnél tudományos segédmunkatárs, elsősorban környezetvédelmi büntetőjoggal foglalkozik. 2006-ban jogi szakvizsgát tett. 2007-től az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium köztisztviselője, előbb a Büntetőpolitikai Szakállamtitkárság titkárságvezetője, majd 2009–2010 között a Statisztikai és Elemző Osztály vezetője. Büntetőjogi kodifikációs feladatok mellett a bűnözésmérés, a bűnügyi és rendészeti statisztikai rendszer működtetése a feladata. 2010 és 2012 között a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályát vezette, ekkor a kriminálstatisztikai feladatok mellett elsősorban rendészeti és nemzetbiztonsági kodifikációs feladatokkal foglalkozott.

►Hol van ennek a helye? És miért fontos ezt törvényben szabályozni?

Az üzleti titok törvényben való definiálásával az Országgyűlés korábban már lefektette azokat az alapelveket, amelyek alapján összhangba került az információ visszatartásának a lehetősége a társadalom azon érdekével, hogy az információszabadsághoz való alapvető jog gyakorlása révén minél több adathoz hozzájusson. Ezen túlmenően az üvegzsebtörvény ennél többet is tett, mert egyszersmind azt is kimondta, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát nem korlátozhatja az üzleti titok védelme. A törvényalkotó ugyanis megtiltotta, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó adatot bárki üzleti titokra hivatkozással visszatarthasson.

Bár az üvegzsebtörvény önmagában nem eredményezett felelősebb közpénzgazdálkodást, az üzleti titok hatókörének korlátozása jelentős előrelépés volt. Oknyomozó újságírók, civil szervezetek és polgárok sokasága indíthatott pert a pénzköltéseiket titkolni akaró állami intézmények és a közpénzből gazdálkodó cégek ellen, méghozzá rendre sikerrel.

►Az új Ptk. szövegébe viszont ez a rész, mint nem odavaló, nem került be. Akkor hol a helye az üzleti titoknak? Van olyan jogszabály egyáltalán, mely foglalkozik ezzel a kérdéssel?

Hosszas huzavona után végül az információszabadság törvény módosítása tett pontot az üzleti titok korlátozása körül kialakult vita végére. A módosítás eredményeként az üzleti titok korlátozását elrendelő, 2014. március 15-éig a Ptk.-ban található rendelkezés tulajdonképpen betűhíven átkerült az információszabadságról szóló törvénybe.

►Akkor ezzel a megoldással akár elégedettek is lehetnénk, nem?

Igen, ha a törvényalkotó nem illesztett volna egy félmondatot a Ptk.-ból átvett rendelkezéshez. Eszerint, abban a nem várt esetben, amikor a közpénzre vonatkozó adatot kezelő szerv az ilyen adatot mégis üzleti titoknak minősíti, és erre hivatkozva megtagadja az adat kiadását, a polgár az adatkezelő „felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását kezdeményezheti.”

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

Ez alapján azonban nem lehet megnyugtatóan eldönteni, hogy ha a közpénzhasználat megismerésére irányuló közérdekű adatkérést a jövőben az igényelt adat üzleti titok mivoltára hivatkozással tagadják meg, akkor a megtagadás sérelmezhető-e a bíróságon. Erre a dilemmára három válasz is elképzelhető:

1) a megtagadó adatkezelővel szemben kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárás az egyedüli jogorvoslat,

2) a törvényességi felügyeleti eljárás kimerítése a bírói út előfeltétele, illetve

3) a törvényességi felügyeleti eljárás és a bírósági jogorvoslat egymástól függetlenül igénybe vehetőek.

Ennyiben tehát a törvényességi felügyeleti eljárás jogorvoslati eszközként való bevezetése ugyanolyan jellegű kétségeket ébreszt, mint a közérdekű adatkérés „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére” irányulónak minősítése esetére a NAIH által végzendő hatósági vizsgálat kezdeményezésének a lehetővé tétele. Ennél súlyosabb probléma, hogy a közérdekű adatot kezelő legtöbb szervezet vonatkozásában nem egyértelmű, hogy mely szerv gyakorolja felettük a törvényességi felügyeletet. A legkomolyabb gondot azonban a közpénzből (is) gazdálkodó cégek és az állami, önkormányzati vállalatok helyzete jelenti, hiszen gazdasági társaságok esetében nem beszélhetünk törvényességi felügyeletről.

A közérdekű adatok nyilvánosságának a legerősebb korlátai közé tartozik az adatok „államtitokká” minősítése, miközben a titkosítás felülvizsgálata a vonatkozó törvény értelmében igen korlátozott körben lehetséges, ráadásul annak kezdeményezésére az állampolgárok nem jogosultak. A közhatalmi szervek igen széles körben élhetnek a közérdekű adatok titkosításának az eszközével, az indokolatlan és jogszerűtlen minősítésekkel szemben pedig nem áll az állampolgárok és a civil társadalom rendelkezésére valódi jogorvoslati eszköz. Bírósági úton nem kezdeményezhető a titkosítás indokoltságának a tartalmi felülvizsgálata.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Ingatlanpiac: a panel a leggyorsabban eladható

Tavaly a negyedik negyedévben is a panelt lehetett a leggyorsabban eladni, országos átlagban kereken két hónap alatt – közölte saját adatai alapján az Otthon Centrum.

2023. január 26.

Figyel az MNB a hitelintézetek számladíj-módosításaira

Az MNB kiemelt figyelmet fordít a hitelintézetek számladíj-módosításaira, és jogsértés esetén azonnal intézkedik – figyelmeztetett csütörtöki közleményében a Magyart Nemzeti Bank (MNB) azzal összefüggésben, hogy január végéig valamennyi lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelet tájékoztatja bankja a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségeiről.