Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
Igazolások kiadása
A munkavállalóknak kötelezően kiadandó igazolások három területet érintenek: a munkáltatói jövedelemigazolás, a kifizetői jövedelemigazolás és a járulékigazolás. Az igazolásokat 2015. január 31-ig kell kiadni.
1. Munkáltatói jövedelemigazolás
A 14M30-as nyomtatványon munkáltató minden munkavállalónak köteles kiadni a munkáltatói jövedelemigazolást, amelynek célja az adóbevallás teljesítéséhez szükséges adatok igazolása. A munkáltatói jövedelemigazolás összesített jövedelemigazolást tartalmaz a munkavállaló részére az adóévben teljesített adóköteles kifizetésekről, juttatásokról. A munkáltatói jövedelemgazolásra az 14M30-as „A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához” című nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapról.
A munkáltató köteles a jövedelemigazolást adóhatóság által elkészített nyomtatvánnyal egyezően kiállítani. Az igazolás a munkáltató által használt programmal is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Így az 14M30-as nyomtatványon feltüntetett sorok adattartalma és sorszáma megegyezik a 1453-as személyi jövedelemadó bevallás soraival, ami segítséget nyújt a magánszemély önadózásához. A munkáltatói jövedelemigazolást akkor is ki kell adni, ha egyébként a munkavállaló munkáltatói adóelszámolás útján tesz eleget adóbevallási kötelezettségének.
Az igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
Az év közben munkahelyet változtató munkavállalók számára kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlapon szereplő – jövedelmeket is, amennyiben az új munkáltatóval történő munkaviszony létesítésekor az „Adatlapot” átadta a munkavállaló a munkáltató részére. A korábbi munkáltató által kiállított „Adatlapon” szereplő összeget a jelenlegi munkáltató az év során „hozott bérként” kezeli, az M30-as igazoláson pedig halmozott adatként vesz figyelembe. Az erre szolgáló kódkockában jelölni kell, hogy tartalmaz-e az igazolás halmozott adatot.
Az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót arról is, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat, és így nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia. A munkáltató az igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. A munkavállalót arról is tájékoztatni kell, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a munkavállaló nem választhatja az adónyilatkozatot.
Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
---|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, amihez az is szükséges, hogy a munkáltató a kiadott jövedelemigazolást cégszerű írja alá. Az igazolás átadásánál gondoskodni kell az átadás igazolásáról is, vagyis a munkáltató példányát a magánszeméllyel alá kell íratni. Postai úton történő küldésnél a tértivevény bizonyítja az átvételt.
2. Kifizetői jövedelemigazolás
Abban az esetben, ha a magánszemély számára nem munkaviszony keretében történt kifizetés, a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély
Kifizetői jövedelemigazolást kell kiállítani pl. megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén is.
A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles ezt az igazolást kiadni, azonban ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani, amelyet a magánszemély adóbevallása elkészítéséhez használ fel. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként bontani kell.
3. Járulékigazolás
A Tbj. törvény alapján a foglalkoztató köteles a tárgyévet követő év január 31-éig a jövedelemigazoláshoz csatoltan kiadni a járulékigazolást is, amit az egyéni nyilvántartás adataival egyezően kell kitölteni. Az igazolás tartalmazza a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamát, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét és azok alapját, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményt.
Egyébként ezt az igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnésekor is ki kell adni soron kívül.
Bérelszámolói feladatok a 2014. évi adóbevallással kapcsolatban
Az adóbevallással kapcsolatos bérelszámolói feladatok közül kiemelkedik a munkáltatói elszámolás elkészítése. A munkáltató nem köteles a munkáltatói adómegállapítást elkészíteni, annak elvégzése saját döntésétől függ. Abban az esetben, ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély a munkáltatójához tett nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. A munkáltatói adómegállapítás a magánszemély adóbevallásának minősül, az magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából tehát adóbevallással egyenértékű.
A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérésének határideje az adóévet követő év január 31-e. A nyilatkozat arról szól, hogy a munkavállaló kéri-e a munkáltatói elszámolást, vagy nem. A nyilatkozatban a nemlegességről is kell nyilatkoznia a munkavállalónak. A munkáltató kötelessége felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy ha a munkáltatói elszámolást kéri, akkor, ha később – akár a munkáltatói elszámolás feltételeinek hiánya miatt – bevallást nyújt be, a munkáltatót írásban tájékoztatnia kell. Ha a munkavállaló munkáltatói elszámolást kér, és mégis adóbevallást is nyújt be, az adóbevallást addig nem dolgozza fel az adóhatóság, amíg nem tisztázza a magánszemély adóbevallás benyújtásának okát.
A munkáltatói elszámolást kérőkről a 1508-as bevallásban február 12-ig adatot kell szolgáltatni. A munkáltatónak meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a munkáltatói adómegállapítás jogszabályi feltételei.
A munkavállaló a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
A munkáltatói elszámolással összefüggő feladatok és határidők az alábbiak:
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!