Betegen a munkahelyen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsőre talán furcsának tűnik, de a Munka Törvénykönyve maga is előírja, hogy a munkavállaló betegen nem dolgozhat. A törvény szerint ugyanis a munkavállalónak munkára képes állapotban kell munkaideje alatt munkavégzés céljából rendelkezésre állnia, és munkát végeznie. Influenzától meggyötörten nyilvánvalóan nem képes a munkavállaló ezt a kötelezettségét (sem) teljesíteni.
A Munka Törvénykönyve meghatároz néhány olyan garanciális szabályt, amely fokozott védelmet nyújt a betegség miatt átmenetileg munkavégzésre képtelenné vált munkavállalónak, hogy a munkáltató ezzel a helyzettel a munkavállaló hátrányára ne élhessen vissza. Azonban ezen oltalmak érvényesítéséhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a munkavállaló bejelentse, és megfelelő módon igazolja a keresőképtelenné válását, illetve annak megszűnését, amelyet az alapelvi szintű együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás szabálya is megkövetel.
A jogszabály egyébként lehetővé teszi, hogy a keresőképtelenséget a vizsgálat időpontjától öt napra visszamenőleg igazolja az orvos. Az orvosszakértői szerv kivételes esetben hat hónapra visszamenőleg is megállapíthatja a keresőképtelenséget.
2012. június 30. napjáig a betegség miatti keresőképtelenség (legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig tartó keresőképtelenség), az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség, továbbá a beteg gyermek ápolása miatti táppénzes állomány a munkavállaló oldalán felmondási védelmet, a munkáltató oldalán felmondási tilalmat jelentett a munkajogban. Tehát ezen időtartamok alatt a munkáltató – korábbi fogalomhasználat szerinti – rendes felmondást nem közölhetett a munkavállalóval. Ha mégis megtette, akkor a rendes felmondás önmagában a felmondási védelembe, illetve tilalomba ütközés miatt jogellenesnek minősült.
Az új Munka Törvénykönyve megszüntette ezt a védelmet, így 2012. július 1. napjától a keresőképtelenség csupán egyfajta felmondási korlátozásként érvényesül. A munkáltató ugyanis jogszerűen közölheti a felmondást a betegség miatti, vagy a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség ideje alatt is.
A keresőképtelenség kizárólag a felmondási idő elindulását hátráltatja, ugyanis az csak a keresőképtelenség megszűnését követő napon, illetve betegség miatt fennálló keresőképtelenség esetén a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődik meg. Ezen idő után azonban akkor is ketyegni kezd a felmondási idő, ha a keresőképtelenség még mindig fennáll.
| Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014 |
|
Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra
Ízelítő a tematikából:
- A bejelentési szabályok módosulásai
- A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
- Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
- A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
- A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Hangsúlyozandó azonban, hogy a keresőképtelenség okán korábban felmondási védelemként, jelenleg csak felmondási korlátozásként érvényesülő szabályra kizárólag a munkáltató által közölt felmondás esetén kell figyelemmel lenni. Közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással keresőképtelenség fennállása esetén is mindenféle korlát vagy tilalom nélkül megszüntethető a munkaviszony. Annak sincs azonban akadálya, hogy a felek a Munka Törvénykönyvétől a munkavállaló javára eltérve, nagyobb védelmet biztosítva felmondási tilalomként határozzák meg a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenségének időtartamát.
A betegség egy súlyosabb mércével mérhető szintje az olyan szintű egészségkárosodás, amely a munkaképesség csökkenésében is megmutatkozik. Meghatározott jogszabályi feltételek esetén ezekben az esetekben a munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülhet, amely ellátások a munkavállalástól nem zárnak el, de számos speciális szabály alkalmazását indokolják.
Ezen munkavállalói csoport fokozottabb védelme érdekében a Munka Törvénykönyve megnehezíti a munkáltatói felmondás jogának gyakorlását. Ugyanis az említett juttatásokban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással a munkáltató csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Egyéb indokkal alátámasztott munkáltatói felmondás esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
A keresőképtelenség okán fennálló felmondási tilalom megszüntetése a munkavállalói védelem drasztikus csökkentésének tűnhet. Az új Munka Törvénykönyve azonban kizárólag annyi változást hozott, hogy a felmondás már a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, a felmondási idő pedig ennek megszűnését követően kezdődik. A korábbi szabályok szerint a felmondás legkorábban csak a keresőképtelenség megszűnése utáni napon volt közölhető, és ezt követő napon kezdődött a felmondási idő. Az az általános tilalom viszont továbbra is érvényes, miszerint önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló hosszabb ideig betegeskedett – egyéb jogszerű felmondási ok hiányában – nem lehet munkáltatói felmondás oka.
