Javuló jogszerűség a közbeszerzési piacon


A közbeszerzési eljárások adatai alapján Magyarországon biztosított a verseny a közbeszerzési piacon, a korrupciós kockázatok csökkentek, a jogszerűség javult – mondta a Közbeszerzési Hatóság szerdai sajtótájékoztatóján Kovács László elnök.

Az első három negyedév során Magyarországon 5740 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen 1930,3 milliárd forint összértékben. 2021 és 2022 azonos időszakában csaknem ugyanennyi közbeszerzés volt, ám összértékük tavalyelőtt 2447,8 milliárd forint, tavaly 3628,5 milliárd forint volt. Kovács László azt mondta, a visszaesés részben az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségekkel magyarázható.

A hatósági összesítés szerint az építési beruházások aránya az idén 37,6 százalék, értékük alapján 32,1 százalék, az árubeszerzéseké 34,2 százalék, illetve 37,1 százalék, a szolgáltatásoké darbaszámban 28,2 százalék, értékben 30,8 százalék. Éves összevetésben jelentős változás az építési eljárások összértékében látszik: 2250,8 milliárd forintról 619,5 milliárd forintra esett vissza.

A hatóság elnöke üdvözölte, hogy a közbeszerzési piacot az adatok alapján továbbra is a mikro- kis- és közepes vállalkozások uralják. Az eljárásokból darabszám szerint évek óta több mint 80 százalékkal, az idén 83,7 százalékkal részesednek, a közbeszerzési összértékből pedig 68,4 százalékkal, ami az utóbbi évek legmagasabb aránya.

Kovács László szerint kedvező irányú változást jelez az egyajánlatos szerződések visszaszorulása is, az idén szinte minden összevetésben csökkenés látszik 2022-höz képest. Nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések aránya a teljes darabszámon belül 21,9 százalékról 14,8 százalékra, összértéken belül 11,9 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Az uniós eljárásrendben a darabszámon belüli arány évek óta csökken, az idei első 9 hónapban 34,6 százalékra mérséklődött, az összértéken belüli részesedés idén 29,7 százalék. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csaknem változatlan, tavaly 164 darab volt, idén 165. A nemzeti eljárásrendben 1,5 százalék alatti, uniós eljárásrendben is mindössze 4 százalék körüli az arányuk. Ugyancsak a versenyhelyzet javulását jelzi, hogy egy közbeszerzési eljárásra az idén átlagosan 7,8 ajánlat érkezett, míg tavalyelőtt 7, tavaly pedig 6,3 – tette hozzá Kovács László.

A Közbeszerzési Hatóság gyorsjelentéséből kiderült az is, hogy jelentősen nőtt tavalyhoz képest a környezeti és társadalmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások száma és összértéke. A hatóság ebben a fenntarthatósági szempontok felértékelődését látja, az ajánlatkérők egyre inkább figyelembe veszik ezeket a hatásokat.

Közbeszerzési szabálytalanságok miatt az idén 422 jogorvoslati eljárás volt szeptember végéig, ezen belül 182 hivatalból, vagyis a közbeszerzések jogszerűségét, tisztaságát felügyelő szervezetek kezdeményezésére. A Közbeszerzési Hatóság 99 eljárást indított összesen 129 szervezettel szemben. A magyarországi közbeszerzésekről készített gyorsjelentés a Közbeszerzési Hatóság honlapján olvasható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.