Cégtörlés kényszerből: a három év nem mesebeli határidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A több mint három éve végelszámolás alatt álló cég végelszámolási eljárását törvényességi felügyeleti hatáskörben meg kell szüntetni és rendelkezni kell – a végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg – a végelszámoló felmentéséről és a kényszertörlési eljárás megindításáról. A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bírság ez irányú döntését.


Az alábbiakban ismertetett bírósági eljárás tényállása szerint a T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009. július 15. napjától áll végelszámolás alatt. Az elsőfokú bíróság a 2012. október 17-ei végzésével a végelszámolást megszüntette és az A. Kft. végelszámolót a tisztségéből felmentette, továbbá rendelkezett arról, hogy a végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a kényszertörlési eljárást megindítja. Határozatát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény (Ctv.) 105. paragrafusának (2) és (3) bekezdésére, valamint a 116. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjára alapította, és azzal indokolta, hogy a cég a végelszámolást a kezdő időponttól számított három éven belül nem fejezte be, és a törlése iránti kérelmet nem nyújtotta be a cégbírósághoz.

A végzés ellen a kft. fellebbezett, kérte annak megváltoztatásával a kényszertörlési eljárás megszüntetését, valamint a felszámolási eljárás kezdeményezésére irányuló – mellékelten csatolt kérelmével – felszámolási eljárás megindítását. Előadta, hogy a végelszámoló már megkísérelte a társaság felszámolása iránti eljárás kezdeményezését, ám az eljárás költségeire a fedezet nem állt rendelkezésére. Kijelentette, hogy a kintlévőségek behajthatatlansága miatt a cég működése nem állítható helyre, ezért a végelszámoló úgy döntött, maga hitelezi meg a felszámolási eljárás megindításának költségeit, és kéri a kft. felszámolását. Mellékelten csatolta a Fővárosi Törvényszék felszámolási csoportjához címezett, a cég felszámolási eljárásának megindítására vonatkozó kérelmét. Az ebben foglaltak szerint a cég hat hitelezőnek összesen 41 550 505 forinttal tartozik.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A Ctv. 105. paragrafusának (1) bekezdése előírja, hogy a végelszámolást annak kezdő időpontjától számítva legkésőbb három éven belül be kell fejezni. A (2) bekezdés alapján kényszertörlési eljárásra kerül sor, ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg. A (3) bekezdés alapján pedig a cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről.

A Ctv. 116. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontja alapján a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34. paragrafus (1) bekezdése szerinti határidőn belül a törlése iránt nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet.

Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával hozta meg a 3 évnél régebben végelszámolás alatt álló kft. végelszámolási eljárásának megszüntetéséről, a végelszámoló felmentéséről és a kényszertörlési eljárás megindításáról rendelkező végzését, figyelemmel arra, hogy végelszámolás a 3 éves határidőn túl nem folyhat, a törvénysértő állapotot meg kell szüntetni. A cégbíróság a Ctv. 118. paragrafusának (5) bekezdése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésével kezdeményezheti a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását az a)-c) pontban meghatározott feltételek fennállása esetén. Ugyanakkor az így indult felszámolási eljárás során a Ctv. 116. paragrafusának (5) bekezdése értelmében egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

A tisztségéből felmentett végelszámoló a végelszámolási eljárás több mint 3 éves időtartama alatt nem élt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 22. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában biztosított lehetőséggel, a kft.-vel szemben felszámolási eljárást nem kezdeményezett. A másodfokú eljárásban tett nyilatkozata szerint pedig a cégnek a felszámolási eljárás megindításához, illetve lefolytatásához szükséges vagyona nincs, ezért a végelszámolónak a cég felszámolási eljárásának kezdeményezésére vonatkozó kérelmét a Fővárosi Ítélőtábla figyelmen kívül hagyta.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 96. paragrafusának értelmében alkalmazandó Polgári Perrendtartásról szóló törvény (Pp.) 253. paragrafusának (2) bekezdése és 259. paragrafusa alapján helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 44 015/2013/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/5. számában 76. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.