Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) haladt a korral, s figyelembe vette, hogy a legtöbb munkáltatónál a kommunikáció, s így a jognyilatkozatok megtételének nagy része már elektronikus formában történik. Ennek fényében az Mt. az írásbeli jognyilatkozatok fogalmát kiegészítette az elektronikus dokumentum fogalmával.
A törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. Eszerint egyértelműen megállapítható, hogy kitől származik a nyilatkozat, azt mikor tették, illetve milyen tartalommal.
|
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás |
|---|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. |
A gyakorlat oldaláról a kérdés az, hogy e fogalmon a sima e-mailt, sms-t és minden elektronikus kommunikációs eszközt is értünk vagy csak a fokozott, illetve minősített biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum feleltethető meg e szabálynak? E kérdést azért érdemes vizsgálni, mert egyre több olyan álláspont jelenik meg a munkajogi szakirodalomban és fórumokon, mely szerint az Mt. nem követeli meg a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot.
Nehezíti a helyzetet, hogy az Mt. kógens jelleggel definiálja az írásbeliségre vonatkozó szabályokat, így attól eltérni sem kollektív szerződésben, sem munkaszerződésben nem lehet. A probléma feltérképezéséhez nem elegendő a munkajogi szabályozást figyelembe venni, hanem tágabb perspektívából szükséges vizsgálódni.
Az elektronikus dokumentum típusai
Kiindulópontunk az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eatv.), mely az egész jogrendszerre nézve szabályozza az elektronikus dokumentumok fogalmát és típusait. Az Eatv. az elektronikus dokumentumokat aszerint különbözteti meg, hogy milyen biztonsági szintű elektronikus aláírással vannak ellátva. Ennek alapján létezik „egyszerű elektronikus aláírás”, fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített elektronikus aláírás.
|
Munkajogi továbbképzés |
|---|
|
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György |
Az „egyszerű elektronikus aláírás” mindenfajta technológiai biztonságot nélkülöző eljárás, ezen értjük azt az esetet, ha például az elektronikus szöveg végére az aláíró odaírja a nevét, vagy más azonosító adatát (Eatv. 2. § 6. pont). A fokozott biztonságú elektronikus aláírást az Eatv. 2. § 15. pontja akként határozza meg, hogy olyan elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírást tehát már hitelesítésszolgáltató tanúsítja. Ehhez képest a minősített elektronikus aláírás olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyen az elektronikus aláírást biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták létre és tanúsítása céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. E három aláírástípus egyre szűkülő halmazokat alkot biztonsági fokozatuk és bizonyító erejük szerint. A minősített elektronikus aláírással ellátott okirat felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratnak, míg az egyszerű elektronikus aláírással és a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat egyszerű okiratnak minősül.
Az Eatv. fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumának feleltethető meg az Mt. 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott elektronikus dokumentum fogalma. Ugyanis csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással határozható meg, hogy ki, mikor, milyen tartalommal tette meg az adott jognyilatkozatot. Kiemelendő, hogy az Eatv. 4. § (1) bekezdése alapján, ha jogszabály – egyes speciális családjogi, élettársi kapcsolati, illetve öröklési jogi jogviszonyoktól eltekintve – írásba foglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá. Ez szintén azt támasztja alá, hogy az Mt. fogalma a fokozott biztonságú elektronikus dokumentumra vonatkozhat.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése az Mt.-vel teljesen egyezően szabályozza az elektronikus dokumentum fogalmát. A Ptk. kommentárja kiemeli, hogy ez a technológiasemleges szabály az Eatv. fogalomrendszerével összhangban áll, ebből következően a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum tesz eleget a Ptk. írásbeliségre vonatkozó követelményének, mert ennél egyszerűbb technológia a változatlanságot, a küldő személyének és a megtétel időpontjának azonosítását nem teszi lehetővé.
A Ptk. kommentár kiemeli, hogy „az Mt. átvette a Ptk. tervezetnek szabályát [Mt. 22. § (2) bekezdés], az ehhez fűzött kommentárok azonban – tévesen – úgy foglalnak állást, hogy e követelményt az egyszerű e-mail, vagy akár egy SMS is képes kielégíteni”.
Az elektronikus aláírás gyakorlati problémáiról bővebben is olvashat Dr. Ajtay-Horváth Viola cikkében, amely a HR&Munkajog szaklap 2015/1. számában jelent meg.
