Együttműködési lehetőségek a Gazdasági Versenyhivatallal 2. Az informátori díj és a Kartell Chat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kartellek elleni küzdelem a Gazdasági Versenyhivatal prioritásai közé tartozik. Ezen megfontolásból is működik önálló Felderítő Iroda a hivatalnál, amelynek elsődleges feladata a kartellekkel kapcsolatos minél szélesebb körű információ- és adatgyűjtés, elemzés, valamint egyes vizsgálati cselekmények elvégzése. A Felderítő Iroda számos forrásból dolgozik, ide tartoznak azok a lehetőségek és csatornák is, amelyek segítségével egy adott vállalkozás, vagy magánszemély együtt tud működni a Gazdasági Versenyhivatallal. Utóbbi közé sorolható az informátori díj intézménye is, amely a mostani cikk tárgya.

informátor

A kartellek, így különösen a kőkemény kartellek természetükből fakadóan titkosan működnek, ezért adott esetben meglehetősen nehéz feladat is lehet felderíteni az ilyen típusú jogsértéseket, így több olyan szabályozott együttműködési megoldás épült be a versenyjogi gyakorlatba, amelyek elősegíthetik a kartellek feltárását.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 79/A. §-a szerint az árrögzítő, piacfelosztó kartellről (kőkemény, vagy hard-core kartellek) nélkülözhetetlen információt szolgáltató személy (a továbbiakban: informátor) díjra lehet jogosult bizonyos, jogszabályban foglalt feltételek megléte esetén. Az a magánszemély, aki ezen magatartásokkal kapcsolatban információt szolgáltat (vagy szolgáltatna), adott esetben személyi/üzleti kockázatot is vállal(hat) ezzel, ezért indokolt lehet bizonyos informátorokat egy külön programban kezelni, személyüket védeni és a feltételek fennállása esetén díjban is részesíteni őket. Első olvasatra igen vonzó lehetőségnek tűnhet az informátori programban való részvétel, azonban általánosságban elmondható, hogy az átadott, vagy átadni kívánt információk nem mindig elégségesek az objektív jogszabályi feltételek teljesüléséhez (nélkülözhetetlen információként történő minősítés).

Az informátori díj összege a Tpvt. 79/A. § (3) bekezdése szerint az eljáró versenytanács által a kartellügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint (jogszabály alapján adómentesen). Ritka eset, de előfordulhat, hogy több természetes személy szolgáltat információt. Ilyenkor a szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj, egy természetes személy pedig csak egyszeri díjra jogosult. A Tpvt. 79/A. § (6) bekezdése szerint az informátori díj több személy részére történő kifizetésének nincs helye akkor, ha megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani. Ezen rendelkezések célja, hogy a potenciális informátorok előzetesen ne egyeztethessék a náluk lévő bizonyítékokat. Ez a megoldás hasonlóságot mutat az előző cikkben részletezett engedékenységi politika keretében alkalmazott, az engedékenységi kérelmek körében történő egyeztetés jogszabályi tilalmával (’engedékenységi kérelem kartellezése’).

A Tpvt. alapján csak a kőkemény kartellekkel kapcsolatos, ún. nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülő információk átadása esetén jár díj. A bizonyíték lehet a) nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték, vagy b) a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ.

Az első pont végső soron ’belsős információk’ átadását jelenti, tehát a jogsértés bizonyításához szükséges, a tényállási elemekre kiterjedő bizonyítékot, vagy szerencsésebb esetben több bizonyítékot értünk alatta. Ilyen lehet például a releváns elektronikus levelezés átadása a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részére, továbbá az azokkal kapcsolatos háttérinformációk és körülmények megosztása. Ellenpélda is akad: ilyenek az újságcikkek, cégjogi kapcsolatok bemutatása, vagy egy iratokkal nem alátámasztott történet előadása – ezek után önmagukban semmiképp sem járhat díj.

A második pont szerint nélkülözhetetlennek minősül az olyan információ, amely alapján a Fővárosi Törvényszék olyan, a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást engedélyez, amely során a GVH nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az informátor részletesen beszámol a jogsértésről, annak körülményeiről, egymással összefüggésbe helyezi az információkat és nem a saját narratívját adja elő. Esetenként akár azt is elmondhatja, hogy az adott vállalkozásnál mely konkrét személy irodájának melyik szekrénye lehet fontos a bizonyítékok begyűjtése érdekében.

A Tpvt. lehetővé teszi, hogy a potenciális informátor előzetesen és a személyazonosságának felfedése nélkül, teljesen anonim módon tudakozódhasson a GVH-nál arról, hogy a nála lévő információ, bizonyíték nélkülözhetetlennek minősülhet-e vagy sem. A Tpvt. szerinti panaszos eljárás szabályai alapján a Felderítő Iroda előzetesen minősíti a kartellre vonatkozó, nem engedékenységi kérelem keretében szolgáltatott információt. Ha a minősítés eredményeként az információ feltehetően nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet, arról külön feljegyzés készül. Fontos megemlíteni, hogy ha az adott panasz alapján nem kerül sor vizsgálat (versenyfelügyeleti eljárás) elrendelésére, a szolgáltatott információnak a Tpvt. 79/A. § szerinti minősítése kizárt.

Főszabály szerint bárki szolgáltathat díjfizetésre jogosító bizonyítékot a GVH-nak, azonban vannak kivételek.

Nem jogosult informátori díjra annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amelynek nevében korábban ugyanazon magatartás miatt engedékenységi kérelmet nyújtottak be. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik az engedékenységi kérelmező volt vezetőjére, vagy volt alkalmazottjára.

Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után.

Az informátori programmal és az együttműködési csatornákkal kapcsolatban fontos kiemelni azt, hogy a GVH a kartellek felderítése céljából évek óta üzemeltet egy ún. Kartell Chat oldalt[1] is. Ez egy olyan online felület, ahol bárki érdeklődni tud a tárgyban, illetve adott esetben információt is meg tud osztani a GVH-val.

A Kartell Chat oldalán anonim módon lehet üzenetet írni, azonban a kommunikáció kétirányú, tehát további kérdéseket is fel lehet tenni, információkat, iratokat lehet küldeni az internetes felületen. Minden felhasználó csak és kizárólag a saját maga által kezdeményezett beszélgetést látja. A rendszer működéséből fakadóan a Gazdasági Versenyhivatal előtt sem ismert az, hogy a másik oldalon kivel kommunikál, ezért az egyetlen lehetséges módja az anonimitás megtörésének, ha a témát kezdeményező ’chatelő’ így dönt. Ez történhet abban az esetben, ha felmerül annak lehetősége, hogy az átadott információk, adatok az előzetes értékelés alapján alkalmasak lehetnek az informátori programban való részvételre. Ilyen esetben a GVH a Kartell Chat felületről áttér az informátori szabályok szerinti eljárásra a potenciális informátor egyidejű tájékoztatásával.

Konkrétumok nélkül elmondható, hogy az informátori program és a kapcsolódó csatornák igen hatékonyan működnek: számos esetben kapott a GVH olyan információkat akár a Kartell Chaten keresztül is, amelyekre alapítva sikerrel tudott kartellügyet indítani és helyszíni kutatásokat lefolytatni.

Az informátori díjjal kapcsolatos további információk a Gazdasági Versenyhivatal honlapján találhatók (www.gvh.hu).

A szerző a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetője.

A cikkben szereplő megállapítások nem tekinthetők a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásának.

Olvassa el a cikksorozat első részét is, amelyben az engedékenységi politikáról írtunk.

[1] https://gvh.hu/kartellchat/kcfaq/faqentry_568311.html




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.