Elektronikus hírközlő eszközök a cégek életében

A társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, ám a jogszabályi kereteket az érintetteknek kell megtölteniük tartalommal, az ő érdekük, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.

A globalizáció szükségképpeni feltétele, és a modern gazdaságok egyik motorja az információs társadalom, illetve az elektronikus kapcsolattartás kialakulása és széles körben történt elterjedése. Mára alig maradt néhány olyan ügy, melyet kizárólag személyesen lehetne intézni; az egyre nagyobb mértékben terjedő digitalizáció a gazdasági társaságok életében is egyre nagyobb szerepet játszik.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) csupán az elektronikus hírközlő eszközök használatának kereteit határozza meg, és az érintettekre bízza, hogy annak alkalmazásának részleteit kidolgozzák, illetve hogy éljenek az elektronikus hírközlő eszközök által nyújtott előnyökkel. Az alábbiakban a Ptk.-nak az elektronikus hírközlő eszközök használatára vonatkozó szabályait ismertetjük.

Közös szabályok

A gazdasági társaságok közös szabályai között lett rögzítve, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját. [Ptk. 3:91. § (2) bek.] Ez – az írásbeli jognyilatkozat megtételének módját valójában korlátozó szabály – biztosítja a társaságok működésének utólagos ellenőrizhetőségét, és egyúttal a tagok jogainak védelmét.

A Ptk. – szintén a gazdasági társaságok közös szabályai között – rendelkezik a legfőbb szervi ülésekről: a tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. [Ptk. 3:111 § (2) bek.]

A Ptk. elvárása tehát, hogy a legfőbb szervi ülésen elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával történő részvétel a személyes részvétellel azonos mértékben és módon biztosítsa a tagsági jogok gyakorolhatóságát. Ehhez a legfőbb szervi ülésen hang- és képfelvétel egyidejű továbbítására alkalmas eszközök alkalmazása szükséges akként, hogy minden tag mindegyik másik taggal képes legyen kommunikálni, és azt a többi tag is figyelemmel kísérhesse.

Speciális szabályok

A korlátolt felelősségű társaságok esetében a Ptk. speciális szabályként előírja, hogy az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A legfőbb szervi ülésről készült felvételeket a későbbi azonosíthatóság érdekében érdemes időbélyeggel is ellátni annak érdekében, hogy a felvétel rögzítésének időpontjához ne férhessen kétség. Az ilyen módon megtartott taggyűlésről csak akkor kell papíralapú jegyzőkönyvet felvenni, ha az ott hozott határozatokat a cégbírósághoz be kell nyújtani. [Ptk. 3:192. §]

Részvénytársaság esetében, amennyiben az alapszabály lehetővé teszi, a részvényesek személyes megjelenés helyett – döntésüktől függően – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen („konferencia-közgyűlés”). A Ptk. ebben az esetben a konferencia-közgyűlés elsődlegességét rögzíti: azokat a részvényeseket, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenésüket legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt nem jelentik be a részvénytársaságnak, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével vesznek részt. [3:280. § (1) bek.]

Tagsági, kisebbségvédelmi jogok

A korlátolt felelősségű társaságoknál a Ptk. külön nevesíti a tagok iratbetekintési joga körében, hogy az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott taggyűlésről készült felvételek is betekinthetőek. [Ptk. 3:195. § (1) bek.]

Speciális kisebbségi jogot biztosít a Ptk. a szavazatok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek részére: a konferencia-közgyűlés elleni tiltakozásuk esetén, hagyományos módon kell megtartani a közgyűlést. [3:280. § (3) bek.]

Összefoglalás

A fentiekből látható, hogy a társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, alkalmazásukra lehetőséget biztosít. A jogszabályi kereteket azonban az érintetteknek kell megtölteni tartalommal, és az érintettek érdeke, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
2020. szeptember 16.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban

Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban
2020. szeptember 10.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.