Érték vagy! gála a megváltozott munkaképességűekek foglalkoztatásáért


Minden egyes álláshely, minden egyes munkakör, amelyet megváltozott munkaképességű, de dolgozni képes és akaró munkavállaló tölt be, kétszeres értéket hordoz – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára egy hétfői budapesti díjátadón.

Fülöp Attila – a megváltozott munkaképességű embereket és az őket alkalmazó munkáltatókat díjazó – Érték vagy! gálán azt hangoztatta, hogy a megváltozott munkaképességűek által betöltött állások nemcsak gazdasági értéket hordoznak, hanem közösségi szolidaritást, felelősségvállalást is, és megmutatják, hogy egy „gazdasági vezető is tud és akar a megmaradt, és nem az elveszett képességekre koncentrálni”.

Emlékeztetett: 2010-ben a megváltozott munkaképességű embereknek csupán 18 százaléka dolgozott, mivel az állam „rossz szocializációt” követett, amely „a segélyek könnyű, de kiszolgáltatott világába sodort sokakat”. Az államtitkár kiemelte, jelenleg majdnem minden második megváltozott munkaképességű ember bérből és jövedelemből tartja el magát és családját, a foglakoztatási ráta ebben a célcsoportban 50 százalékra nőtt. Ehhez szükség volt olyan új állami szabályzókra, amelyek ösztönzik és segítik a munkavállalást, olyan gazdasági társaságokra, amelyek nem riadnak meg az állásinterjún egy látás-, hallássérült vagy kerekesszékes jelentkezőtől, valamint szükség volt magukra a munkavállalókra is – mondta Fülöp Attila.

Hozzátette, a megváltozott munkaképességű embereknek a munkavégzés nemcsak megélhetésük alapja, hanem az önbecsülésük szempontjából is kiemelten fontos.

Az államtitkár elmondta: az Érték vagy! programot 2020-ban hozták létre, a foglalkoztatást, a felelősségvállalást és a közösségépítést segítve. Szerették volna ráirányítani a figyelmet a megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetére, ezért több konferenciát rendeztek, intelligens álláskereső portált indítottak és megalapították az Érték vagy! díjat.

Nemrég újabb elemmel bővül az Érték vagy! program: elkészült egy album, amely képekben mutatja be az ország különböző helyszínein különböző munkakörökben dolgozó megváltozott munkaképességű emberek mindennapjait – mondta Fülöp Attila.

Megjegyezte, hogy az albumnak nem a társadalmi érzékenyítés a célja, inkább az információátadás, az ismeretterjesztés, az élethelyzetek bemutatása.

Az államtitkár kitért arra is, hogy december 3-án tartják világszerte a fogyatékossággal élők világnapját, de „minden világnap annyit ér, amennyit abból a következő napra, hétre, hónapra meg tudnak őrizni”.

A kormány továbbra is azért dolgozik, hogy még több segítséget nyújtson, és még több akadályt hárítson el azon emberek életéből, akiknek a legnagyobb szükségük van erre – hangsúlyozta Fülöp Attila.

Az év befogadó munkáltatója a Szerencsejáték Zrt. lett, Az év fejlesztő foglalkoztatója a Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény, Az év foglalkozási rehabilitációs szolgáltatója a KézenFogva Alapítvány, Az év rehabilitációs munkáltatója a Mécses Szolgáló Közösség Egyesület, négy munkavállaló pedig Mindennap hős díjat vehetett át.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.