Etikai forródrótot kell kiépíteni a nagyvállalatoknak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hamarosan minden hazai közép- és nagyvállalatnál lehetővé kell tenni, hogy egy névtelenséget biztosító etikai forródróton keresztül jelenthessék a dolgozók a szabálysértéseket. Az Európai Unió 2021. december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek – olvasható az EY Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.
Az érintett cégeknek lehetővé kell tennie, hogy a dolgozók és egyéb érintettek tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az EU direktíva azt is meghatározza, hogy az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a munkavállalót.
Az irányelv két év múlva, 2023. december 17-től már a legalább 50 főt alkalmazó vállalkozásokat is érinteni fogja.
„Nagyon kevés ideje maradt az érintett vállalatoknak, hogy kiépítsék a visszaélés-bejelentési rendszereiket, különösen, hogy az irányelvet átültető magyar törvény még nincs elfogadva” – hangsúlyozta dr. Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője. „A vezetők számára megnyugtató lehet, hogy léteznek már kész megoldások a hazai piacon. Az EY által fejlesztett digitális applikáció ráadásul gyorsan üzembe helyezhető, könnyen használható és a legfontosabb, hogy teljeskörű megoldást nyújt a bejelentők valós védelmére, így az EU irányelveinek is megfelel” – tette hozzá.
A bejelentéseket segítő digitális csatornák pénzügyi szempontból is előnyösek lehetnek a hazai vállalatoknak. A csalások okozta kár ugyanis átlagosan eléri az éves árbevétel 5 százalékát az EY tavalyi, 3 000 vállalat részvételével készült nemzetközi kutatása, a Global Integrity Report szerint.
