Felhő – együttműködés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az együttműködés – közös munka – manapság a munkaszervezés egyik kulcskérdése. Többen gyorsabban tudnak egy munkát elvégezni, ha képesek megszervezni munkájukat. A szervezettség egyik tényezője, hogy a csoportok milyen jól tudnak egymással kommunikálni, és a munka eredményét jelentő dokumentumok elkészítésekor mennyire tud a csapat közösen dolgozni egy-egy dokumentumon. A felhő és a felhőben tárolt dokumentumok kezelése segíti ezt a feladatot.

Aki okostelefont használ már találkozott felhővel, még akkor is, ha erre nem gondolt. Az okostelefonok – működtető operációs rendszerük alapján – három típusba sorolhatók, saját felhővel. A három rendszer alapvetően eltér egymástól, ezért a három felhő sem egyforma. A leggyakrabban használt rendszer az Android, itt a Google rendszere adja a háttérszolgáltatásokat. Az Apple rendszere az iCloud, míg a Microsoft (korábban Nokia) telefonokhoz a OneDrive szolgáltatás jár. Ezeket a rendszereket használja a telefon tulajdonosa anélkül, hogy tudatosan megvizsgálná, hogy melyik rendszer milyen szolgáltatásokat nyújt.

Ha közös munkáról, együttműködésről beszélünk, akkor ehhez feltétlen szükséges valamilyen dokumentum (szövegfájl, táblázat, prezentáció), amelyen közösen dolgoznak a kollégák. Továbbá szükség van valamilyen szoftverre is, amellyel végrehajthatják a változtatásokat az adott dokumentumon. Ha a kollégák nem egy légtérben vannak, akkor közöttük a kommunikáció nem lesz közvetlen. A rendszerek eltérő segítséget adnak az online kommunikációra is. A három felhőplatformon két programcsomagot találunk (azért kettőt, mert az Apple nem dolgozott ki saját „offisz” csomagot, hanem a Microsoft rendszerét ajánlja felhasználóinak). A következőkben ezt a két rendszert ismertetem.

Platformok

A Google levelezőrendszere több mint 13 évvel ezelőtt indult el, mára már csaknem mindenki ismeri, mivel több mint egy milliárd ember használja. Az ingyenes verzió ma 15 Gbyte-nyi levélmennyiséget engedélyez, és korlátozottan rendelkezésre állnak olyan alkalmazások is, melyekkel dokumentumszerkesztést hajthatunk végre. Ezt megteheti akár több személy egyszerre úgy, hogy a résztvevők listáját a dokumentum címsoránál láthatjuk, sőt, azt is, hogy a dokumentum melyik részén dolgozik éppen valaki. Ez az előny hátránnyá is változhat, mivel nincs olyan lehetőség, hogy a dokumentum egy-egy részét megvédjem, a többiek változatásától.

A Microsoft Hotmail levelezőrendszere több mint 20 évvel ezelőtt indult, ma Outlook.com néven él tovább. 2013 májusában 400 millió felhasználója volt. Ingyenesen használható, korlátlan levélmennyiséget tárolhatunk vele, és online rendelkezésre áll a teljes MS Office programpaletta, korlátozott képességekkel, amelyek folyamatosan fejlődnek. A jelenlegi állapotában csaknem teljes megoldást ad, azok a speciális funkciók hiányoznak csak, amelyeket az átlagos felhasználó szinte sohasem használ, esetleg nem is tud a lehetőségekről.

Az előző cikkben említett kiszolgálási palettán van még egy nagy szolgáltató, ami szintén sokaknak régi ismerős. Az Amazont azonban nem a felhőszolgáltatásairól, hanem elsősorban a könyvkereskedéséről ismerjük, de emlékezhetünk akár az elektronikára és egyéb szórakoztató jellegű eszközök kínálatára is. Legutóbb a hírekbe azzal került be, hogy megvásárolt egy kiskereskedelmi láncot. Az Amazon az alap-felhőszolgáltatásokban (a múltkor ezeket mutattam be: IaaS és PaaS szolgáltatásokban) vezető helyet tölt be, viszont felhasználói szolgáltatásokat egyelőre nem kínál. (Szakértők szerint nem ülnek tétlenül, és nemsokára nekik is meg kellene jelenniük a piacon.)

Vállalati szinten ugyanakkor nem lehet értékelni az ingyenes szolgáltatásokat. Ennek két oka van: ingyenes szolgáltatásokra nem értelmezhető semmilyen rendelkezésre állási érték. Mivel minden funkció a webböngésző segítségével történik, nem reklamálhatunk, ha a szolgáltató bármilyen ok folytán nem elérhető. A másik ok az, hogy semmilyen hivatalos támogatást nem kapunk hozzá. Az ingyenes rendszereknél általános, hogy a felhasználók adnak segítséget egymásnak, a szolgáltató által biztosított fórumrendszeren. Ezeken általában nagyon kevés felhasználó aktív, így csak alacsony valószínűséggel találunk segítséget komoly problémához. Egy ilyen rendszer lehet elfogadható egy magánszemélynek, de elfogadhatatlan vállalati szinten, ahol a munkatársak napi feladatai múlnak a kiszolgáló rendszerek működőképességén.

A következő részben a két nagy felhő szolgáltató díjköteles megoldásait mutatom be részletesen, kitérve a hasonlóságokra, és bemutatva a különbözőségeket.

---