Félmillió alá csökkenhet a cégek száma
A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes
Az OPTEN adatai szerint immár két éve tart a társas vállalkozások számának csökkenése, amely az idei év októberéig közel 23 ezerrel lett kevesebb. Bár a jelenlegi vállalkozásszám még mindig meghaladja a félmilliót, ez már elmarad a 2010-es évek elején megszokott 600 ezer feletti értéktől, azonban ez nem utal tömeges bedőlésekre. A vállalati szféra trendjét 2013 óta a csökkenő cégszámok jellemzik, amely alól mindössze a 2021-es és 2022-es évek jelentettek kivételt.
Érdekes tény, hogy a társas vállalkozások száma mindössze 10 ezerrel marad el a járvány előtti utolsó év, 2019 szintjétől. Az elmúlt öt év során a cégek olyan kihívásokkal néztek szembe, mint a világjárvány, a szomszédos országban zajló háború és a globális gazdasági változások. „Az elmúlt és jelenlegi időszakot az alkalmazkodás időszakának tartom, amely még nem zárult le. Ilyen mértékű alkalmazkodás komoly kihívást jelent minden vállalkozó számára, és úgy vélem, hogy a 10 ezerrel kevesebb vállalkozás inkább a kitartás és helytállás bizonyítéka. Azonban az alkalmazkodás folyamata még nem ért véget.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az OPTEN adatai szerint az új vállalkozások száma 2024-ben, októberig bezárólag továbbra is elmarad az előző év azonos időszakától, alig haladja meg a 20 ezret, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a megszűnések száma csökkent ebben az összehasonlításban – idén közel 2500-zal kevesebb vállalkozás szűnt meg –, bár a megszűnések száma így is közelíti a 30 ezret. Az újonnan indított eljárások közül a kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képest, mintegy 1800-zal, ami a negatív folyamatok fennmaradását jelzi. Ugyanakkor némi pozitív tendenciára utalhat a végelszámolást kezdeményezők számának csökkenése, idén több mint 10 %-kal kevesebben döntöttek „önként” vállalkozásuk megszüntetése mellett, bár a számuk még mindig meghaladja a 10 ezret.
A KSH III. negyedéves GDP jelentése alapján a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához képest csökkent, amelyhez mintegy 2 százalékponttal járult hozzá a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye. E három ágazatot érdemes a kereskedelemmel is kiegészíteni, és megvizsgálni ezek cégtrendjét 2023-ban.
Idén, a villamosenergia-szektor, illetve a pénzügyi és biztosítási ág kivételével minden nemzetgazdasági ágban csökkent a vállalkozások száma. Az összesített visszaesés tavaly decemberhez képest 2 % alatti, de az érintett ágazatokban átlagosan 2,3 %, kivéve a mezőgazdaságot, ahol a csökkenés mértéke 1 % alatt maradt. A vállalkozásszám csökkenésének több mint fele ebben a négy ágban történt. Az alapítási kedv továbbra is alacsony, az új cégek száma jellemzően a megszűnt vállalkozások 65-75 %-át éri el, míg a feldolgozóiparban alig éri el a megszűnt cégek felét. Rövid távon nem várható a trend megfordulása, az új eljárások száma továbbra is magas ezekben az ágazatokban.
„Az idei évben nem várható jelentős fordulat a cégtrendben, ugyanakkor a figyelem középpontjában a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv áll. Bár a részletek még nem véglegesek, a kormány a jövő évre és azt követően jelentős GDP-növekedést vár az Akcióterv segítségével. A GDP növekedése pedig minden bizonnyal pozitívan hat majd a cégtrendekre.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
Forrás: OPTEN Informatikai Kft.
